Miért furcsa, hogy összeköltözés után külön hálószobát akarok, vagyis nem akarok egy ágyban aludni a férjemmel/barátommal?

Nem feltétlenül furcsa, csak nem megszokott. Van olyan, a baráti körömben, aki 8 éve van együtt a párjával, külön szobában alszanak, mert a pasi horkol, nekik így jó. Nekem ez jóformán hihetetlen, de ők megbeszélték, közösen eldöntötték, és működik. :) Innentől kezdve már nem furcsa.

Én nem tudnám elképzelni, hogy külön aludjak a páromtól még annak ellenére sem, hogy ő horkol, én meg hangosan szuszogok, és reggelenként ezzel szívjuk egymás vérét, hogy ki nem hagyta a másikat aludni. :) Mert nekem kell ez a bensőséges dolog, hogy együtt aludjunk.

Ugyanakkor egy "privát szentélyt" nem tartok rossz dolognak, ha egyszer lesz rá pénzünk, hogy ne csak egy szobás lakásban gondolkodhassak, akkor erre én is vágynék. :) Jó az, ha néha tényleg el tud vonulni az ember, de a hálószoba közös, nálam ez alap dolog.

Tenyészbika a pàrod ? Ràdugrik végez és takarodó van neki? Igazi mindent elsöprö romànc lehet.

Pont a lànyok igénylik az utojàtékot, mindegyik baràtnöm akkor bujt a legjobban amikor jó szexben volt része.

Àtlag emberek szoba konyhàba aludtak szàzadokig.Arisztokratàk az úr elvette akit mondtak neki és vagy2szer le is feküdt vele.A szoba lànyokat sorban kapta el még az asszonysàghoz jàrt fel a lakàj a kocsis a béres legény meg som volt a leszboszi akció is. Szeretö tartàs elfogadott volt

Nekem tetszik az indokod a felfogásod. De ha én így vélekednék a férjem mire kimondaná az igent tudná mi vár rá... :)

Ettől függetlenül nekem is fura lenne mert én mindig kiskoromban erre vágytam.

Viszont én néha szeretek a másik irányba feküdni olyankor a lábam a párnán helyén van míg Ő normál alszik tehát egymás lábát skubizzuk. :D