Hisztek abban, hogyha egy nőt és egy férfit egymásnak teremtettek történhet bármi előbb vagy utòbb ugyis együtt lesznek?

Én csak annyit tudok: hogy a 3-asnak és a 6-osnak nagyon nagyon érdekében áll a kamuzás, szóval ne törődj velük:)

Igen, igazából egyetlen ember illik az emberhez, a többi szedett-vedett, félig-meddig vakvágány, nekem ne mondja senki, hogy hű de nagy boldogság egy új partner. Mert ha az ember nem javít a hibáin, akkor minden partnerénél újra előjön az adott hiba, és vége lesz a történetnek. Ráadásul nekem ne mondja senki hogy hű de sikeres és boldog 5-10 szakítással/válással és új emberrel a háta mögött.

Érdekemben áll a kamuzás?? Persze én sem örülnék neki, ha fél évente kellene váltogatnom a partnereimet, de erről nincs is szó. Elég jó emberismerőnek tartom magamat, 3 komoly kapcsolatom volt, ebből az 1. nagyon nagy melléfogás volt, fiatal voltam és nagy volt a rózsaszín köd, a 2. nagyon jó, boldog voltam, de kénytelen voltam elfogadni, hogy vége, nem fogjuk tudni boldoggá tenni egymást egy életen át, én meg még fiatal vagyok, minek zuhanyjak össze, hogy úgyse találok jobbat?! De, találok jobbat.. Így is lett. Fájna, fájna, ha vége lenne, de tovább kell lépni. Ha szakítunk, akkor mégsem ő volt az igazi nem?! (ha már valaki hisz ebben a szarságban) Hiszen ha egy valaki van teremtve a számunkra, akkor azzal együtt kéne maradni.. Ha meg valakivel nem jön össze, akkor ezekszerint nem ő volt a nagy ő.

De mondom, én nem hiszek ebben, az embernek több "tökéletes" társa is lehet, nem csak egy. Ha így lenne, akkor már kihaltunk volna. :)

Mindenesetre megtudtam, hogy nagyon érdekemben áll a kamuzás..amit nem mellesleg nem nagyon tudok értelmezni, hogy mégis ki felé kellene így tennem.. itt gykn, vagy párkapcsolatban, vagy hol a nyavajában. Hátha valaki megmagyarázza.

#3

Én is a 3.-al értek egyet, szerintem sem csak egyetlen és igaz társa lehet az embernek. Korábban én is és a párom is volt iszonyú boldog mással, de aztán felnőttünk, megváltoztunk, a körülmények változtak meg, az emberek érzelmei változtak meg, lényegtelen, valami történt, és az elmúlt. Pedig én is vagy 3x hittem azt eddig, hogy megtaláltam az igazit, a nagy Őt. Szomorú dolog a szakítás, persze, de egy új ember mindig sok izgalmat takar, és vele valóban van esélyed nulláról indítani, immáron a "javított verzióddal", azaz, a korábbi kapcsolatokból okulva, kicsit céltudatosabban és a hibákon dolgozva.

Abban nem hiszek, hogy "történjék bármi". Abban biztos vagyok, hogy az élet teremt olyan helyzeteket, ami megadja a lehetőséget az együttlétre. De az csak maga a lehetőség. Neked kell felismerni és kihasználni, mert különben nem ér semmit, lehet, hogy sosem tér vissza. Mint általában a lehetőségek. El lehet cseszni igen könnyedén, így a "történjék bármi" az semmilyen formában nem állja meg a helyét.