Mit csináljunk, hogy együtt maradjunk békében? Honnan tudom, ha nem egymásnak teremtettek minket?

én már csak azt nem értem, hogy mi a csudának kell hülyézni egymást?

ha nem vagytok képesek civilizált módon kommunikálni akkor nem hogy egymáshoz nem vagytok valók de még civilizált társaságba sem

neharagudj de akit tisztelünk annak nem káromkodunk és nem hülyézzük

a kettő kizárja egymást..

*Folyton azon kapjuk magunkat, hogy nem értünk egyet a másikkal, hülyének nézzük a másikat, szinte nem is értjük a másik véleményét.

Tisztelet és odafigyelés - ez a megoldás.

Tisztelet akkor, amikor hülyének nézed - hiszen valójában nem hülye, te nézed annak, ez nem az ő hibája.

Odafigyelés, amikor elmondja a véleményét.

Az, hogy bizonyos dolgokban különbözik a véleményetek, az normális. Nem kell mindenben egyetérteni, DE el kell fogadni a másik véleményét. Akkor is, ha hülyeségnek gondolod. Mindenkinek vannak hülyeségei, neked is. Ha kölcsönösen elfogadjátok egymás hülyeségeit, és hogy a másik nem tökéletes, legalábbi nem annyira, mint szeretnétek, működni fog.

Egyébként nem.

Drága, ez egy olyan fórum, ahol pár mondatból kell leszűrni a válaszadóknak bármit is. Hiszen ennyit mutatsz meg nekik.

Én is csak azt tudom írni, hogy ha kéthetente csúnyán összevesztek, akkor valami nagyon, de nagyon nem stimmel. És innen tudod, hogy nem egymásnak teremtettek titeket.

Ezt te is látod, az egész kérdésedből süt. Hogy mégis azt várod, hogy jöjjenek a válaszok: "Jajj, ugyan, ha szeretitek egymást, minden jó lesz", az egy dolog. De abból, amit leírtál, nem tisztelet és szeretet érződik. Lehet csinálni, én is évekig voltam ilyenben, aztán találtam egy férfit, akivel egy éve vagyunk együtt, de még soha nem volt olyasmi, amit ne tudtunk volna hülyézés nélkül csendesen elintézni. Talán egyszer volt valami félreértés, én rosszul értelmeztem egy mondatát, de azt is összebújva, suttogva tudtuk megbeszélni, és kiderült, hogy teljesen félreértettem.