Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nyitott kapcsolatról vélemény?
Adott egy helyzet: egy olyan embernek vagyok a szeretője, akinek van párja, nemrég jegyezte el, viszont nyitott kapcsolatban élnek már évek óta. Valószínűleg abban állapodtak meg, hogy leélik egymással az életüket, de házasságig kiélik magukat, majd azután már tiszteletben tartják egymást. Már az elején úgy álltam hozzá, hogy nem fogok ebbe belegondolni annál többet, hogy találkozgatunk, és ez mai napig így van bennem. Azonban a napokban elgondolkodtam azon, hogy vajon ezt meddig lehet húzni. Őszintén nagyon nem értek egyet ezzel, teljes mértékben monogám vagyok, de kíváncsi vagyok mások véleményére, hova juthat a történet. Persze mindenre meg van az esély, lehet én unom meg, lehet ő, vagy az is lehet felbontják a jegyességet (bár egy évek óta tartó, biztos kapcsolatot nem hiszem). Tapasztalt vagyok már a "hosszútávú kavarásokban", viszont ez még nagyon új nekem... természetesen nyilvánosság előtt nem vállalhatjuk fel, mégis hihetetlenül nagy köztünk a szexuális feszültség, és mind a ketten nagyon jól érezzük magunkat egymás társaságában (a szexen kívül is). Mindig mondja, hogy imádnivaló vagyok, és megőrül értem. Minden nap beszélünk állandóan, még amikor a párja mellett van, akkor is. Viszont aggódok kicsit, hogy idő után többet fogok érezni, amire szintúgy megvan az esély.
Mi a véleményetek a helyzetről?
Nagyon köszönöm mindenkinek a válaszokat!
Nincsen nagy egóm, és nem is azért írom le ezt, hogy felvágjak, vagy fényezzem magam... Tudom, hogy többet érdemlek ennél, nem várok el ettől a kapcsolattól semmit se. Az zavar leginkább, hogy csak titokban maradhatunk mindig, pedig annyi meg annyi csávó akar megkapni, és ezt ő is tudja. Lehet sokaknak nehéz elfogadni egy ilyen helyzetet, de nagyon erős tudok lenni, türelmem pedig határtalan. Ha valaki olyan jönne, aki sokkal többet tud nyújtani, és a megfelelő férfi lehet a számomra, én nem habozok. Örülök, hogy most ő van nekem, de kezdem belátni, hogy ennek valóban nincs jövője, és szép lassan végleg beletörődök (nem mintha eddig nem kezeltem volna lazán). Igen, neki ott a párja: a biztos jövő. Ha ez kiderül, kettőnk közül neki van veszíteni valója mert nagyon befolyásos ember, viszont azt nem akarom, hogy ő húzza a rövidet, mégha csak egy "eszköz" is vagyok számára. Nem érzek többet ennél, szeretném jól érezni magam.
Én voltam egyszer egy előadáson arról, hogy mi a különbség a nyitott kapcsolat és a poliamoria között, a rövid válasz pedig a címre az, hogy a nyitott kapcsolatban megjelenik az alá- és fölérendeltség, szemben az egyenértékű poliamoriával, ami a többszeretőség tulajdonképpen, ahogy az előadó is mesélte magáról, hogy a hét minden napjára más csaja van, akik tisztában vannak ezzel a helyzetekkel és többnyire ismerik is egymást.
Onnantól kezdve, hogy egyrészt te, kérdező, azt állítod magadról, hogy monogám típus vagy, már nem kellett volna belemenned egy ilyen kapcsolatba, pontosan azért, amit magad is írsz, hogy milyen jó vele a szex is meg a minden más is, leszámítva, hogy nem vállal fel téged, ami érthetően zavar is téged.
Egyetértek azon előttem szólóval, aki szerint egy nyitott kapcsolat házasság után sem fog bezáródni, akár gyerek után sem, és azzal is egyetértek, hogy én azért beszélnék a menyasszonyával, vagy legalább felvetném neki, h vajon hallhatod-e tőle személyesen azt, hogy oké a kapcsolatotok, mert különben tiéd még a lelkiismereti része is, hogy tán csak mondja, hogy megfektessen téged.
Az én véleményem az a nyitott kapcsolatokról amúgy, hogy nincs vele semmi baj, ha minden fél teljesen nyílt lapokkal játszik, nem pedig egymás háta mögött, és csak akkor működik, ha minden fél maximálisan hisz benne.
Az, hogy feltétted ezt a kérdést itt azt mutatja, hogy érzed, hogy nem neked való ez, hiszen tényleg megalázó alárendelt szerepben lenni letagadva, lenullázva egy másik párkapcsolat árnyékában.
Kipróbáltad, az ember jó neked minden szinten, leszámítva, hogy nem kellesz neki eléggé, ami érthetően zavarja az egészséges önérzetedet, hát építs is rá és ebből vegyél erőt, hogy te lépj ki ebből a kapcsolatból azért, hogy esélyed lehessen megismerni olyan valakit, akinek te leszel az első.
Amúgy én nyitott kapcsolat párti vagyok, pláne ha a megcsalás a másik lehetőség, de ha valaki ezzel nem tud teljes szívével-lelkével együttélni, akkor ne kínozza saját magát, mert annak nincs értelme.
Amikor pl. anyám megcsalta apámat, én örültem volna, ha a nyitott kapcsolat egyáltalán felmerült volna köztük, nem pedig anyám kidobja apámat otthonról, miután kiderül számára, hogy felszarvazta, mert akkor apával nőttem volna föl, de ez már persze a múlté, és csak példának hoztam arra, hogy miért hiszek a nyitott kapcsolatokban.
Másik példám a saját párkapcsolatomból, amely régi barátságból született, és már a párkapcsolattá válásunk kezdetén mondtuk egymásnak, hogy hiszünk a nyitott kapcsolatokban, ám kell hozzá egy erős alap előbb, mielőtt kinyitnánk, és így is történt, hogy évekkel később osztottam meg vele azt, hogy hogy kezdett ki velem valaki, mire ő buzdított, hogy érezzem jól magam vele, és így is tettem.
"Mindig mondja, hogy imádnivaló vagyok, és megőrül értem. "
Én sem értem miért nem veled akar jegyben járni, majd feleségül venni, ha annyira ezt gondolja.
#21
Nem biztos hogy többet érdemelsz. Az ilyen kapcsolatokat mindig az olyan nők tartják fenn, akik a végtelenségig képesek megalázni és ámítani magukat felváltva. A végtelen türelmed addig fog tartani, amíg majd lekésel a gyerekvállalásról.
Így is működik az evolúció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!