Mit lehet kezdeni egy ilyen gyerekes vitával? (Szakításon kívül.)

Menj hozzá feleségül és lépj túl ezen!

Amúgy összeilletek:)

Te a kenyeret egy hónapig szárítod ő meg a krumpli levest főzi három napig!

Aranyossak lehettek együtt...

Zsiráf nyelv. Keress rá, hogy miaz és hogy kb hogyan lehet ilyet kommunikálni tisztán.

Viszont szerintem nem azzal van a gond, hogy kidobta a kenyeret, hanem azzal, hogy utána, amikor próbáltad jelezni neki, hogy az neked kellett volna, akkor csak vállat vont és közölte, hogy leszarja.

Szerintem

1. Nem az a megoldás, hogy azt mondod neki, hogy "legközelebb kérdezz meg", mert nem tudhatja mindenről, hogy mikor és miről kérdezzen meg, ha nem tudja.

Szóval inkább azt kéne mondani, hogy legközelebb szóljon ha hirtelen felindulásból kitakarítja a konyhát, és mondjuk Te megmondod neki, hogy mi az a dolog, ami kidobandónak tűnhet, de nem az. Pl aludt tej, aszalt/rohadó gyümölcs vagy szárított kenyér vagy akármi.

Meg ha annyit kap, hogy legközelebb kérdezzen meg, akkor azzal ő inkább gyerek besorolásba jut.

2. A másik, hogy valóban egy ostoba és kifejezetten agresszív vita módszer, hogy egy másik szitut hoz fel "védekezésként", ami igazából visszatámadás. Mintha azt mondanám, hogy " Nem húztad le a wc-t magad után!" Erre a válasza, hogy "Te meg nem takarítottad ki a kádat a múltkor"

Nem tartozik a vitához és ha zavarta, akkor miért nem szólt akkor?

A másik meg NEM TARTOZIK A VITÁHOZ.

Egy hónap alatt egyszer sem említetted neki, hogy kenyereket szárítasz morzsának? Fura kapcsolat lehet, persze nem tudhatom, lehet amúgy az űrkutatásról meg társadalomtudományokról beszélgettek állandóan, de nálunk általában az van, hogy mindenféle apróságról is tud a másik, együttélés esetén, szóval nem merülne fel ilyen helyzet, hogy valamire azt hiszi a másik, hogy ki lehet dobni, mert tudjuk, ha valami direkt van ott ahol.

A három napos levesőrizmény viszont rohadt undorító, ennyi idő alatt már jó ha nem romlott meg, nem tudom, azzal mit akart, de a párod kb agyilag valami 6 évesnek tűnik. Ha neked ez kell…