Ugye a gyerekeknek jobb elcált szülőkkel, mint egy mentálisan összeomlott anyával. Lehetséges új életet kezdeni 3 gyerekkel?

Röviden megromlott a kapcsolatunk. Érdekes dolgok derültek ki a múltjaból amiket elfelejtett velem közölni, ezzel megingott minden bizalmam. elfogadtam, próbaltam bízni benne. Lenyeltem minden egyes bántását a gyerekek miatt. De ígyis csak annyit van velünk itthon amennyit nagyon-nagyon muszáj mert "sokat dolgozik". Ez ígyis van mert hála neki stabil alapokon állunk anyagilag, de cserébe tönkrement a kapcsolatunk. Nem bírok benne, sokszor csúnyan beszél, lekezel, nem veszi figyelembe az erzéseimet, és nem is szeret. És a legfőb problema hogy nem tudjuk megbeszélni a proglémáunkat. A vége veszekedés, kiabálás, semmi értelme a beszélgetésnek sem. Már az öngyilkossagon is gondolkodtam az elmúlt időben, odaaig jutottam hogy elkezdtem fejben tervezgetni. Sajnos a környezetemben már történt öngyilkosság, így ez volt az a pont ami rádöbbentett hogy nem folytathatom így. A szüleim azok akikre számíthatok. Ők viszont már a kapcsolatunk elején azt mondták hogy nem hozzá való a párom. Sajnos én most jöttem rá. Szóval ha ők nem támogatnak gyakorlatilag esélytelen az életem. És persze sose szerettem volna ha apa nélkül nőnek fel a gyerekeim. Szeretik az apjukat, abban a kevés időben amit vele vannak. Viszont én mentálisan teljesen a padlón vagyok, rengeteget sírok, türelmetlen vagyok, szomorú ingerült, érzelmileg semmi sfabilitás nincs az életemben, nagyon labilis vagyok és attól felek hogy valami ostobaságot csinálok egy gyenge pillanatomban. Ezért jutottam oda hogy jobb lenne külön. Nem tudom milyen válaszokat várok csak némi megerősítést és jo lenme tudni hogy van akinek sikerül ilyen állapotból felállni.