Miből fakad az az érzés,hogy a férfi akivel együtt élek és a páromnak nevezem,hol idegesít,hol pedig jó vele lenni? Egyszer azt érzem hogy boldog vagyok,máskor,hogy lehetőségektől esek el,hogy az ő párja vagyok.

Szia!

Szerintem nem okes, hogy így érzel. Két éve elek a párommal (3 hónap kapcsolat után költöztünk össze), de egyszer sem éreztem így.

Mindenképpen legyél őszinte és beszéljetek róla, lehet, hogy valamilyen kimondatlan sérelem miatt érzed ezt.

Nekem is bőven rózsaszín ködös érzéseim voltak még 2 év járás után is, és nem inogtam meg az összeköltözés után sem. Ahhoz, hogy bizonyos dolgai idegesíteni kezdjenek, hosszú évek kellettek, viszont még mindig nem cserélném el őt.

Azt említed, hogy olyan, mint egy nagy gyerek. Nekem ez tűnik vörös zászlónak a leírásodból. Nem tudom, hogy kiszolgáltatja-e magát, életképtelen, vagy csak komolytalan, könnyelmű, egyszerű, nemtörődöm. De az "olyan mint egy nagy gyerek" érzés szerintem is csak rosszabb lesz idővel. Az egyik legidegesítőbb, leginkább vonzalomgyilkos tulajdonság, ami létezik.

Ha fejlődőképesnek tartod, akkor (támogatóan, segítően) beszélgess vele a dolgokról, amikhez szerinted másképp kéne állnia, és alkalomadtán állítsd (normál mértékű) feladatok, kihívások elé. Ha nem fejlődik, vagy eleve nincs kedved ehhez, akkor lehet, hogy jobb ötlet a szakítás.

Az, hogy néha idegesít, teljesen normális. Akivel sok időt töltesz együtt, néha idegesíteni kezd, vannak viták. De a lényeg, hogy legyen több a jó pillanat.

De ez szerintem inkább egy év után jön elő jó esetben, akkor is csak ritkán. Lehet annyira nem szereted, vagy nem illetek össze, másmilyen kapcsolatra/párra vágysz. Ha meg elbizonytalanodsz, amikor arra gondolsz, hogy feleségül vesz... Mi másfél éve vagyunk együtt és tűkön ülve várom, hogy eljegyezzen :D Ha te 29 évesen nem erre vágysz, akkor nem ő a te embered. Valószínűleg egy boldog párkapcsolatban, egy ideális férfival vágynál a felesége lenni.