Szerintetek mennyire egészséges mindig együtt lenni sülve-főve párkapcsolaton belül? Vagy mennyi az egészséges mérték?

Az szerintem nem párkapcsolat, ha nem töltünk kettesben időt, akkor van egy közös cél (a gyerekek felnevelése), amiért két ember dolgozik. Az meg főképp nonszensz, hogy a másik fél még csak nem is ismer, nem tudja, hogy hova és kivel mentem, nem ismeri a barátaimat, nem tudja mi a hobbim.

A másik eset nekem szintén extrém, szerintem ott is inkább birtoklási vágy húzódik meg, vagy félelem, hogy megcsalják esetleg egyedül marad.

De ha nekik ez jó, akkor mindkettő lehet egy darabig működőképes.

Egy csomó példát hoztál fel, vagyis emberfüggő és az érzelmeken alapszik.

Valakinek kell külön töltött idő, valakinek nem, az a lényeg, hogy olyan legyen mindkettő, mert ha az egyik csak vele lenne, de a másik vágyik "én időre" az csak problémákat szül.

Nekunk is volt ilyen idoszakunk, hogy ugyanott dolgoztunk, ugyanabban a muszakban, ugyanabban a negyfos teamben😁 Egyutt mentunk, jottunk. Aztan kesobb ket masik ceghez mentunk, de azok is majdnem egymas mellett voltak (ez veletlenul lett igy), ott mar csak egyutt jottunk, mentunk. Most mar itthonrol melozom, o jar be, igy napkozben nem vagyunk egyutt, de munkaidon kivul kb 95% mindent egyutt csinalunk, az itthoni enidot leszamitva, amikor kulon jatszunk, olvasunk, sorozatozunk vagy valami, de ezt is a nappaliban, szoval dumalni szoktunk kozben, ha van valami. O neha elmegy valamelyik haverjaval kettesben, harmasban sorozni egyet, mondjuk kethavonta egyszer, ha nagyobb tarsasagos buli van, oda kozosen megyunk. En inkabb itthonra szeretem athivni a barataimat, olyankor o is itthon van altalaban.

Nekunk ez igy tokeletes.

"csörög a telefonja, a barátja volt az, kérdezte hol van, hova ment? És a barátnője mondta ő csak leugrott pár dolgot venni, nem akarta zavarni se felébreszteni, a barátja pedig kiakadt, hogy ''de mi nem egy pár vagyunk? Miért nem együtt megyünk?"

Ha valakinek ez jó meg erre van szüksége, hogy ilyen szinten rátelepedjenek, akkor legyen együtt ilyennel, mindenki maga tudja.

Attól már nem egy pár, hogy lemegy egyedül a boltba? Miaf^sz???

Össze vannak nőve? Sz@rni is együtt mennek vagy mi? Nevetséges meg nonszensz az egész szitu.

Érdekes kérdés és teljesen egyénfüggő. Olyan párom lett aki előttem sosem élt együtt senkivel, introvertált és meg is mondta hogy szüksége van egyedüllétre. Ehhez képest ott tartunk hogy melón kívül (napi 8 óra de neha csak 6) 100% együtt vagyunk 😂 Ma már nem is tudja másképp elképzelni mindenhova jön velem, boltba is. Barátai itt nincsenek de amúgy se társasági ember. Kétlem hogy nála birtoklási vágy lenne és azért.

Sokszor én jobban várom hogy végre hétfő legyen és kicsit magamba legyek.😃

Ez egyéni. Van akinek a napi 24 ora is kevés, másnak meg szüksége van minden nap valamennyi énidőre. Én is akármennyire szeretem a párom, ha folyton együtt lennénk már elmenekültem volna. Mondom ezt ugy hogy mindketten itthon vagyunk, ő webshopozik, én meg haziasszonykodok + babázok, de nagy a ház, nem vagyunk egymás nyakában. De még emellett is kell hogy 1-2 hetente elmenjek minimum pár órát valahova egyedül...

Tényleg az a lényeg hogy két ugyanolyan ember legyen együtt, mert ha az egyiknek az is szivfájdalom ha a másik nélküle vesz kenyeret, amannak meg kell hogy minden nap pár orát egyedül legyen, azok nem fogják sokáig bírni együtt.

Én megőrülnék egy ilyen matrica kapcsolatban.

Szerencsére a barátom sem igényli a 0-24 együtt töltött időt. :)

Teljesen egyénfüggő. A lényeg, hogy a pár két tagja ugyanazt igényelje és ha nekik úgy jó, akkor igazából lényegtelen, ha mások szerint ez túl sok vagy túl kevés és ők ezt nem bírnák.

Mi is sokat vagyunk együtt, de azért azt nem bírnám, ha felháborodna azon a másik, hogy nélküle mentem el kenyeret venni. Nem vagyunk összenőve és számomra azért néha kell, hogy pár órát azt csináljak egyedül, amit én akarok. Lehet ez úgy is persze, hogy mindketten otthon vagyunk, csak csináljuk külön a saját dolgainkat.