Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Összeköltözés vagy ne?
Két hónap múlva egy éve leszünk együtt a párommal. Ő még egyetemista. Egyidősek vagyunk viszont ő egy 5 éves képzésre ment így neki még egy éve hátra van. Jövő ilyenkor végez. Én egy rövidebb képzést csináltam és már dolgozom.
Mind ketten úgy érezzük egymásban találtuk meg azt a személyt akivel le szeretnénk élni az életünket. Közösen tervezünk abszolút.
Az egyetemen ismerkedtünk meg messze lakunk egymástól nagyon nehéz mindkettőnknek megoldani azt hogy hetente legalább egy napot de találkozzunk. Úgyhogy távkapcsolatnak mondanám.
Természetesen szeretnénk mi is összeköltözni mint egyszer mindenki, főleg a távkapcsolat volta miatt.
A mai világban annyira nehéz jó áron kifogni egy házat ilyen magas ingatlan árak mellett de nekünk most lehetőségünk lenne rá. Adott egy ház jó áron amit szerintem nem kellene elengedni. Mire fel lenne újítva pont lediplomázna. Most ha jövő májusba kezd bele az ember akkor az még egy + év és lehet csak drágább házat találnánk. Illetve így legalább van idő szépen lassan újítgatni. Tehát beköltözni mindenképpen csak akkor szeretnénk amiután már lediplomázott és dolgozik. Nem várja el hogy eltartsam őt. Egy nagyon támogató család áll mindkettőnk háta mögött ( egyedüli gyerekek vagyunk mind a ketten ) szeretnének minket elindítani az életben. Nem szeretnék ők sem és mi sem hogy albérletbe menjünk és feleslegesen költsük a pénzt egy olyan házra ami nem lesz a miénk, így a házat ők vennék meg nekünk.
Nem tudom mi lenne a jó ötlet összességében.
Az együtt töltött időt nem soknak mondanám bár egy év az talán pont a határ.
Szeretném pozitívan látni a dolgokat, hogy minden rendben lesz velünk az elkövetkező egy évben de mindenki tudja hogy bármi közbe szólhat. Mások véleményére vagyok kíváncsi hogy várnátok még vele vagy meglépnétek most?
Szerintem meg tök egyszerű. Ha ez olyan kihagyhatatlan lehetőség és van rá keret, akkor vegye meg a te családod 1/1 tulajdonban, újítsátok fel, amibe már lehessen beleszólása a barátnődnek is esetleg (pénzt én nem adnék bele a helyükben), így előkészítve, hogy ő is otthonának érezze.
Aztán ha eljön az idő, költözzön oda ő is, majd ha 1-2 évre rá még mindig működik és úgy látjátok, hogy oké a dolog, akkor kvázi adja el a te családod az ingatlan felét az ő családjának azon az áron, amin ti jutottatok hozzá (+felújítás fele).
Nagy para nincs, mert ha az élet nem titeket igazol, a "vagyon" a családban marad. Ha meg igen, akkor ugyanúgy közös lesz a ház, csak nem most azonnal.
Jelenleg szerintem óriási felelőtlenség lenne ebbe olyan formában beleugrani, amit felvázoltál. Persze. "Értelmes felnőtt emberek" vagytok mindannyian, blabla... Hát kérdezd meg azokat erről, akik 5-10-15-30 év után válnak és. osztozkodnak a közös vagyonon. Akik az utolsó mikrón is vérre mennek már, azok sem gondolták soha, hogy ők nem értelmes felnőtt emberek, akik "úgyis letudnák szépen rendezni egymás között az osztozkodást, ha úgy alakulna". Ti ráadásul baromi fiatalok lehettek és nem is a saját vérverejtékkel keresett pénzetek sorsát kell hogy eldöntsétek. Vagyis mondhatod, hogy igen, de nem... nem lehet így átérezni micsoda veszteségek alakulhatnak egyes szitukból.
Az elmúlt 3 évben 2 diplomás, inteligens pár szétválását néztük végig a közvetlen környezetünkben és nem. Nem volt szép egyik sem. A függönybe kapaszkodás már nem arról szól, hogy annak mekkora az értéke, vagy ki vette meg anno... Egy, idea, egy életkép, egy otthon elvesztéséről, érzelmekről, esetleges (komoly) sérelmekről, elvesztett stabilitásról, egzisztencia visszaesésről beszélünk, ami csúnya dolgokat képes kihozni az emberekből.
Talán az eddigiek közül az utolsónak köszönöm igazán!
Mindeközben mi is beszéltünk erről, úgy érzem hogy a barátnőm is hajlik valamilyen szinten az irányába hogy eleinte úgymond csak az enyém legyen a ház átgondolva az általatok is felhozott érveket.
Szerintem ne gondolkodjatok túl sokat rajta,tegyétek azt amit szeretnétek. :) Ha van rá lehetőség és adott a helyzet,miért ne. :)
Persze érthető a "félelem" az együttéléstől..de amíg szeretitek egymást sokmindent megtudtok oldani. :)
Gondoltam hozok pár friss infót a helyzetről!
Végül nem vettük meg azt a házat( személyes okok miatt). Viszont azóta is együtt vagyunk, most már közelítünk a 2 évhez. Azóta akadt egy jó lehetőség számunkra, barátnőm albérletében lakunk együtt már egy pár hónapja. Nyár körül tervezünk végül házat venni. Visszaolvasva a kommenteket és már egy másik szemszögből nézve a dolgokat úgy érzem jó döntést hoztunk. Nem feltétlenül azért amitől a legtöbben féltek, hogy nem fog működni.. hanem azért mert annál egy jobb házat is tudunk majd találni. Illetve sokkal több pénzünk is van, így minimális támogatásra szorulunk csak a szüleinktől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!