Ha "ismerkedeskor" teherbe estem, mennyi az eselye, hogy velem marad es szeretni fog minket?

Ezt a véleményterrort pedig nem értem, ami itt megy, hogy csak azért is el kell vetetni minden magzatot, a másik kérdés alatt meg hogy milyen k*rvára egyedi az, aki 25 évesen nem akar gyereket. :D

Én írtam, hogy nem vetetném el. Na de mint írtam utána is, az én helyzetem nem anyaotthonos lenne és ha nehezen is, de talpra tudnék állni egy ilyen sztori után, mivel jók a referenciáim is. Nekem egy élet megérne ennyit, bármilyen kalandból is van. - De nem mondtam, hogy hallgasson rám a kérdező úgy, hogy anyaotthonba kényszerülne. Csak hogy ilyen egyéjszakás szituációban én magamból kiindulva mit csinálnék.

#12:

Nem miattam, hanem olyanok miatt, akik felcsináltatják magukat. Én nem tartozom ehhez a csoporthoz, már megbocsáss. A válaszom pedig teoretikus volt.

Ha félsz a gyerekvállalástól, nem kell felelőtlenül b*szni. Meg utána egy abortusszal egy életre tönkretenni egy fiatal lányt pszichésen ugye, mert egy “gyenge pillanatodban” nem tudod, hogy hogyan használd a farkad.

#15:

Te nem vagy normális. Ott és akkor kivesznek belőled “valamit”. Valamit, ami 9 hónap múlva a csecsemőd lenne. Egy húsvér ember. Utód. Nem egy gyökérkezelt fog, nem egy vesekő, nem tumor.

Egy vakbélműtét is rengeteg embert megvisel, nemhogy ilyen.