Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szeretnék összeköltözni a párommal, de elképesztően zavaros az egész helyzet. Mit tanácsoltok? Kiváncsi vagyok más hogyan látja ezt!
A párommal több mint 2 éve együtt vagyunk, azóta sok mindenen keresztül mentünk. Én már tavaly óta mondogatom neki, hogy jó lenne együtt lakni. 20-25 év között vagyunk mind a ketten. Annyi különbséggel; hogy ő már dolgozik én meg még egyetemen tanulok. Az egyetemet szeretném egyébként otthagyni és másikra jelentkezni. Úgy érzem nem az az én utam. A barátomnak van munkahelye viszont nem zárkózik el a váltástól, sőt szeretne is váltani valamikor. Az otthon élést ő sem mindig bírja. Ilyen idősen már tényleg mindenki a maga útján szeret járni. Ennek ellenére úgy érzem; hogy van benne egy kis gátlás ezzel az egész összeköltözéssel kapcsolatban. Egyrészt ő nem akar albérletért fizetni. Viszont lakást/ házat még jó 4-5 évig nem tud venni. 30 évesen pedig csak nem akar már otthon élni. Másrészt pedig ő azt mondja, hogy az én szüleim nem engednék. Ha gáz ha nem gáz nekem az albérletet ők fizetik. Az egyetem mellett nem tudtam elmenni dolgozni, mert mindig is a tanulás volt az első a szüleimnek. Államilag támogatott helyen vagyok és van elég magas ösztöndíjam is. Tehát a szüleimnek mindegy lenne hogy milyen albérletbe fizetik a pénzt .
Viszont az is zavar, hogy ezt nekik kell megtenni. Itt vagyok ennyi idősen és igazából egyre inkább azt látom, hogy lehet jobban jártam volna egy szakmával vagy egy okj- s képzéssel. Hiszen akkor már munkám lenne.
Gondolkoztam azon is, hogy az új szakot úgy kezdem el, hogy levelezőn. Mellette pedig dolgoznék valamit. Csak érettségivel nehéz bármit is kezdeni.
Tehát a bonyodalmak itt kezdődnek. Egyrészt van ez a szak váltás a dologban. Tényleg rájöttem, hogy nem éri meg ezen a szakon tanulni az elhelyezkedés nehézsége miatt, illetve nem is igazán van megfizetve. De ha szakot váltok és a párommal akarok élni akkor levelezőre kellene járjak, mert szeretnek kicsit független lenni a szüleimtől. Az egyetem 3-4 év annyi idő nekem rengeteg. Viszont a családban elvárás a diploma. Nem kötelező nyilván, de elvárják. Mert egy két éves képzés számomra sokkal jobb lenne. Annyi időt talán tudnék várni is az összeköltözéssel. Ott a másik része is, hogy a párom nem tudom igazán mit szeretne. Azt mondja, hogy ő is akarja, de nem annyira lelkes mint én. Azt mondja azt se tudjuk működne e, az pedig csak akkor fog kiderülni.
Kiváncsi vagyok mások véleményére ezzel kapcsolatban vagy esetleg saját tapasztalatokra!
Utolsó! Mielőtt hozzászólsz légyszi olvasd el amiket írtam!
Említettem, hogy igen jelenleg a szüleim fizetik az albit, mint nagyon sok embernek egyébként rajtam kívül. De ha összeköltöznék a párommal magam szeretném ezt megoldani. Olvasd el fentebb le van írva. Eddig úgy voltam vele; hogy az elején biztos segítségre szorulnék; viszont akkor inkább már megvárom azt; hogy teljesen magam tudjam megoldani. Azt is leírtam, hogy államilag támogatott szakon vagyok így a szüleimnek az iskolát nem kell fizetniük. Szintén elmondtam; hogy a páromtól soha nem kértem, hogy bármit fizessen helyettem! És nem is engedtem neki! Nyilván ezeket nem muszáj elhinni, itt bárki mondhat bármit, de éppen elég ha én tudom; hogy ez így van.
Az eddigi tanulmányaimat azért szeretném veszni hagyni, mert beláttam én is azt amit korábban még nem. A szüleim sem igazán támogatták ezt a szakot( mondván, hogy többre is vihetném). De nem akartak befolyásolni, beleszólni és szerették volna ha megpróbálom ezt. Megpróbáltam és beláttam, hogy ebben a szakmában nekem nincs helyem. Olyan jó, hogy csak azért mert szakot akarok váltani, mert rájöttem, hogy egyszerűen ebből megélni nem fogok tudni mindenki azt szűri le, hogy az egész tanulás nem érdekel. Fentebb le van írva; hogy mégis mennyire érdekelt mindig is a tanulás! Meg azért mert a szüleim támogatnak én már csak élősködök rajtuk, kihasználom őket. Nem tudom másoknál mi a szokás, de az én családomban az; hogy ameddig nincs önálló keresetem addig segítenek nekem mindenben. Anyukámmal is ezt tették a nagyszüleim. Sosem kérték, hogy menjek el dolgozni és az egyetem mellett én tartsam el magam. Nem egy ember van a világon aki nem dolgozik mellette. De a leírásba ezt is beleírtam, hogy én szeretnék dolgozni. Csak jelenleg még nem tudom hogy hogyan oldjam meg, mert a suli mellett nem igazán jött össze. De nyilván ezt majd csak akkor tudom meg. A mai világban lehet ez a divat, hogy mindenki a szülein élősködik, otthagyja az egyetemet aztán majd csak elkallódik. De én nem ez vagyok. Ezért nem hagyom szó nélkül; mert nem akarom; hogy olyanokhoz hasonlítson bárki aki nem én vagyok! Konkrét terveim voltak ezzel a szakmával az életben, de nem úgy jött össze ahogy gondoltam. Itt most a jövőmről van szó ezért nem merek kockáztatni.
mas emberek köztük en is meg tudjak oldani, hogy az egyetem mellett dolgoznak. Nem ördöngösség. Persze kényelmesebb, ha mindent fizetnek a szülök, meg a pasik.
Az meg külön hülyéség, hogy meg újra is akarod kezdeni a sulit, de gondolom azt is fizesse apuka meg anyuka. (azután majd megint rájössz, hogy rosszul döntöttél...)
Ha lenne egy kis önbecsülésed, akkor mar rég nem fogadnád el, hogy a szüleid tartsanak el.
Annyira el akartál menni dolgozni, de sajnos, nem jött ossze....
nem az en szövegértésemmel van a baj, hanem veled. Lusta vagy, es jó dolgodban nem tudod mit csinálj. Csak rinyálsz, de nem teszel semmit, hogy a sajat kezedbe vedd az eleted.
Még az orvosi vagy a jog mellett is lehet dolgozni. Mindenki maga illetve a szükség dönti el...
Olyan pedig nincs, hogy valaki albérletben lakik, össze akar költözni a párjával és a szülei nem engedik dolgozni. Döntsük el, hogy felnőttek vagyunk vagy sem.
Egyébként voltak jó tippek. Pl. végezz el egy levelező okj-t az egyetem mellett, ha dolgozni nem is akarsz. És az OKJ után tudsz abban dolgozni, miközben egyetemre jársz. Ha lehet, átmehetsz levelezőre az egyetemen is, ha úgy jobbnak érzed.
Be kell látni, hogyha egy másik egyetemet akarsz elvégezni, akkor most mindenképpen jön egy üres éved. Én akár ki is venném teljesen. Jelentkezz, ahova szeretnél, jelölj meg 6 szakot, ami érdekel. Nézegesd meg az okj-kat, költözz haza, ha tudsz, az albérlet árát rakd el későbbre, nagyon jól fog jönni. Dolgozz ebben az egy évben. Lesz egy kis tartalékod, plusz rájöhetsz pár önismereti kérdésre is. Pl. nem bírod a monotonítást vagy nem szeretsz sok kollegával vagy emberekkel dolgozni vagy bármi. De akár kimehetsz külföldre is egy évet dolgozni. Jobb pénz, több inger, más emlékek, tapasztalatok. Elvégezhetsz online mini kurzusokat abban a témában, ami érdekel, hogy el tudd dönteni, hogy tényleg érdekel-e. Pl. ha grafikus okj-t keresel, akkor kipróbálsz néhány programot, elvégzel pár mini online kurzust ingyenesen vagy potom pénzért a grafika alapjairól, árnyékolásról pl vagy bármiről. Húzd rá arra, ami érdekel. Ezt munka mellett vagy az egyetem mellett is csinálhatod. Én a helyedben mindenképpen pihentetném a dolgokat, hogy el tudjam dönteni, hogy mit kezdjek. Simán passziváltathatod ezt a tanulmányaidat is egy évre, nem kell feltétlenül otthagyni. Lehet egy év múlva máshogy látnád. Egy csomó szakirányú továbbképzéshez pl tök mindegy, hogy milyen alapdiplomád van, csak legyen valamilyen.
Tudnám még folytatni a lehetőségeket, de már így is hosszú lett a komment 😅
Barátnőm 23 évesen költözött össze a párjával aki dolgozik, barátnőm még mindig egyetemista és már jegyesek. Mondjuk ő dolgozott is félállásban, de kell még a szülei támogatása is. Akár 2 egyetemista is jegyben tud járni, ha a szülők támogatják őket anyagilag és ez nem ördögtől való.
Én azt vettem ki az alap leírásból, hogy a párod nem akarja ezt a dolgot. Egy kapcsolat nehezen fejlődik összeköltözés nélkül, nyilván van még időtök, de ha megtehetitek miért ne. Ha nem működik szakítotok sajnos, ami ilyen fiatalon benne van a pakliban, de lehet hogy minden rendben lesz. Sokan teszik meg ennyi idősen.
De ha annyira bizonytalan a pályaválasztásod, akkor várhattok ezzel egy évet. Nem biztos hogy szerencsés ennyi váltás egyszerre. Ha pedig már sínen vagy ezen a téren akkor talán könnyebb lesz az összeköltözés is. :)
Így egy év távlatából visszaolvasva mindezt iszonyúan hálás vagyok mindenkinek aki leírta nekem tavaly, hogy mennyire egy borzalmas ötlet.
Végül a szakot sem hagytam ott, nemsokára végzek vele és imádom. Mindeközben pedig vége lett annak a kapcsolatomnak egy másik probléma miatt. Azóta új párom van akivel szintén tervezzük az osszekoltozest, de nem most. Majd ha végeztem 😌
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!