Szeretnék összeköltözni a párommal, de elképesztően zavaros az egész helyzet. Mit tanácsoltok? Kiváncsi vagyok más hogyan látja ezt!

Igen, az egészbe még csak most cseppentem bele és fiatal vagyok még és tapasztalatlan. Ezzel tisztában is vagyok. Viszont hogyan ha nem saját magam által, egyedül fogom tudni megtapasztalni ezeket. A fogalmazásommal nem tudom mi a probléma és azzal sem, hogy szakot szeretnék váltani. Tényleg úgy érzem, hogy rossz döntést hoztam ès inkább most mint később.

Reálisan átgondolva az összeköltözés mindenképpen csak akkor jönne szóba ténylegesen ha eldöntöttem merre folytatom tovább a saját utamat. Illetve ha mellette tudnék pénzt is keresni. Nem szeretnék ennyire a szüleimtől függni.

Illetve köszi mindenkinek a válaszokat. Hasznos volt tapasztaltabbak véleményét is megismerni. Tényleg nem biztos, hogy jó ötlet elsietni. Majd pár év múlva meglátjuk.

Utolsó! Na az ilyen hozzászólásokra egyáltalán nincs szükségem, mert röhejes amiket írtál!

Érdekes, hogy eddig mindenki normálisan meg tudta fogalmazni a mondanivalóját.

Azt se tudod, hogy milyen ember vagyok. Fontos nekem is a tanulás, világ életemben az volt. Közel kitűnő tanuló voltam egy erős gimiben is végig. Ebből kifolyólag célom volt továbbtanulni, mert akár szerettem volna egy diplomát én is és nem csak a család. Viszont mégis azt érzem, hogy az olyan képzések állnak hozzám közelebb amik diplomát nem adnak. Nagyon szeretnék elvégezni egy egyetemet, de olyat amihez igazán van is kedvem, amiből később meg tudok élni. Most mindenki azzal jön, hogy azt se tudom milyen az élet, mit akarok az életben stb. Igen, fiatal vagyok még, tapasztalatlan, de a szak váltás sem jókedvemből fordult meg a fejemben. Próbálok tervezni, előrelátóan gondolkozni és úgy tapasztalom ( szintén a saját bőrömön), hogy ennek a szaknak nem sok értelme lesz. Belevágtam mert bíztam benne, hogy lesznek majd lehetőségeim, de egy év után bebizonyosodott, hogy szinte lehetetlen lesz ebben a szakmában úgy elhelyezkedjek, hogy meg is tudjak belőle élni és szeressem is amit csinálok. Nem egy általános és közismert szakról van most szó. Nemrég indult szak. Éppen ezért nem is szívesen írom ki mivel olyan kevesen tanulunk ilyen irányban az országban; hogy nem szeretném ha bárki találgatózna, de privatba nagyon szívesen leírom neked is és bárkinek is, hogy miről is van szó és hogy nem hirtelen fellángolásból akarom otthagyni, hanem mert szeretnék majd megteremteni magamnak egy biztos életet. Szeretnék egy jól fizető állást, lakást/ házat venni stb.

Illetve pont azt írtam, hogy nem szeretném ha szüleim fizetnének nekem sokáig bármit. Jelenleg kénytelenek, mert az egyetem mellett nem tudtam elmenni dolgozni. Illetve olyan szüleim vannak, hogy mindig is úgy voltak vele ameddig nem lesz saját keresetem engem is támogatnak. Ezért hálás vagyok nekik, de szeretnék független lenni. Ha összeköltöznék esetleg a párommal ( ami nem “holnap” lenne) akkor sem szeretném, hogy ők fizessék végig. A kezdetekben lehet segítségre szorulnék, viszont akkor már inkább jobb ötlet addig várni ameddig tudok a suli mellett dolgozni is. És akkor nem kell nekik fizetni nekem semmit.

A párommal meg soha az életben nem tartatnám el magam. Két éve vagyunk együtt, azóta voltunk közösen számtalanszor kirándulni, szállodákban, nyaralni stb és soha nem kértem, hogy bármit fizessen nekem és nem is engedtem. Tehát én nekem ez egyáltalán nem opció.

Veszekedni nem szeretnék, azért írtam le, hogy tisztában legyen mindenki azzal, hogy nem olyan vagyok mint aminek sokan beállítanak.

16- os! Örülök, hogy te 18 - 19 évesen a pályaválasztás előtt rögtön tudtad merre szeretnél tanulni. Nem is akarok belemenni, mert nem éri meg vitatkozni idegenekkel.

17- es! Az összeköltözést nem rögtön gondoltam egyébként. Lehet az jött le az írásomból, de ezzel tisztában vagyok, hogy nem pár hónapos procedúra lenne. Később lenne ez még, illetve leginkább csak úgy szeretném ha lenne keresetem. De ezeket is leírtam már.