Külön kassza vagy közös kassza?

Alapvetően, ahogy meg tudtok állapodni. Érdemes valami olyan megoldást kitalálni, amivel egyikőtök sem érzi úgy, hogy a másik lehúzza anyagilag.

Ezért ilyen esetben nagyon sok függattól, hogy mennyi "luxust" kell bevállalnia a kevesebbet kereső félnek.

Például nagyobb/drágább albérletet vesztek ki, mint amit amúgy fenntartanál, és emiatt nem tudod megvenni, akkor szerintem elvárhatóbb a másiktól, hogy segítsen. Vagy kétszer annyiba kerül az étkezés, akkor is.

De fordítva is igaz, ha a többet kereső fél ráfizet az albérletre, akkor kevéssé elvárható tőle, hogy minden mást is finanszírozzon anyagilag.

Ugyanakkor mondjuk kérdés, hogy együtt akarsz-e élni olyannal, aki mondjuk nélküled megy nyaralni. Szerintem az ilyen kapcsolatok alapvetően úgy működnek, hogyha a két fél életszínvonala nagyjából azonos, csak az egyik fél többet takarít meg/a másik kiadásait is (részben) állja. Ha a partnered egyikre sem hajlik, akkor nem jósolok hosszú/jól működő kapcsolatot.

Együttélésnél csakis közös kassza. Most képzeld el, hogy együtt vacsoráznak otthon. A jól kereső fél eszi a kaviáros szendvicset, mellette a rosszul kereső fél örül az akciósan vett libazsírnak, mert így tudja azt kenni a kenyerére.

Szerinted ez párkapcsolat????

Nem hiszek az univerzális megoldásokban, amiket minden kapcsolatban alkalmazni kell. Azt gondolom, hogy mindegy, hogy közös, külön vagy hibrid kassza, az a lényeg, hogy mindkét fél számára megfeleljen.

Mi közös kasszán vagyunk, személy szerint mást nem is tudok elképzelni. Én úgy állok a párkapcsolatokhoz, hogy vagy mindenki mindent belead, amit tud, és ebbe beletartozik a pénz, az anyagi javak, az idő, a képességeink, stb., vagy akkor mindent felosztunk és kicentizünk, de akkor igazából hol párkapcsolat? Nekem tök mindegy volt, amikor a párom éppen munkanélküli volt, most meg már többszörösét keresi az enyémnek. Van egy kalap, ami a mienk: megbeszéljük, mennyi a fix ktg, mennyi az, amit félre akarunk rakni, ha valamelyikünk akar egy nagyobb dolgot, arra is külön félreteszünk, a többivel szabadon garázdálkodunk.

De mi hasonlóan gondolkodunk a pénzről (az szolgál minket, nem mi őt), a célokról, a párkapcsolatról, stb. Hogy hogyan lehet áthidalni a dolgot, ha az egyik fél anyagiasabb: nem tudom. Én biztos nem jöttem volna össze olyannal, aki elnézi, hogy egy étteremben én számolgatom a pénzemet, hogy mit vehetek meg, míg ő megveszi a legdrágább, legjobb kajákat, ahogy fordítva nekem is evidens, ha nekem van több, nem nézem, ahogy a másik szenved.

Külön kassza

Nézeteltérések nincsenek, mert nem turkálunk egymás pénzügyeiben.

Aki többet keres, az több mindent fizet.

Ha te Ibizán akarsz nyaralni, a párod meg egyetemista, akkor két főre fizetsz ilyen egyszerű.

A gyerekeddel sem csinálnál közös kasszát, de engednéd, hogy egyen amit a hűtőben talál. Hasonló módon viszonyulhat két dolgozó ember is kölcsönösen egymáshoz.

Gyerek születésééig külön, utána közös. De az az előtt félretett pénz maradhat külön.

"A gyerekeddel sem csinálnál közös kasszát"

Ez igazán rossz példa volt, mert a gyerek még egy gyerek, nem egy felnőtt és tartósan nincs önálló keresete.

Mi "külön kasszán" vagyunk de azért adódnak néha gondok pl

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__hazas..