Hogy kell elképzelni egy teljesen bizalom nélküli "párkapcsolatot", ahol azt hiszem hogy a "párom" le akar húzni anyagilag?

Nagyon sokszor látom, hogy soha nem szabad megbízni az ellenkező nemben, mert egy kapcsolatban a másik csak le fog húzni. És sokan írják is hogy mióta valami expartner lehúzta őket azóta bizony egyáltalán nem bíznak ilyen téren egyik partnerükben se.

Már többször rákérdeztem de ott soha nem kaptam még választ, ezért írok ki róla külön kérdést.

Szóval hogy kell elképzelni egy ilyen bizalommentes pénzféltős kapcsolatot?

Nekem ez irreális. Félreértés ne essék, totálisan megértem hogy az ember bizalmatlan más felé, én is az vagyok, talán kiemelkedően is. Teljesen logikus, épeszű ember nem bízik meg bárkiben.

De nekem ez a furcsa, hogy ha van egy személy akiben még mindig nem bízok, akit egy lehúzós trükközős tolvajnak nézek, akkor azzal én még haveri kapcsolatban se igazán szeretnék lenni, vagy bármi módon időt együtt tölteni. Miért jó ilyen esetben "kapcsolatban" lenni? Az ilyenek valami szexkapcsolat-félék? De akkor is nem para beengedni a lakásba olyan embert, akit tolvajnak néz az ember?

Hogy kell elképzelni egy ilyet, hogy elvileg "párkapcsolatban" vagyunk, de amúgy az ellenségemnek tartom a másikat? Működhet ez? Mennyire lehet boldog az ember ezzel a tudattal, hogy ilyen rosszindulatú partnerrel lakik egy fedél alatt?

(A kérdés közvetlen előzménye egy másik kérdés, ami arról szól hogy ha a páromhoz költözök, akkor "kell-e" fizetnem az ő lakásának a felújítására... De hasonló "lehúzásveszély" megjegyzéseket láttam már autóvásárlásnál, új berendezési tárgynál, nyaralásnál, stb, lényeg hogy SOHA nem szabad a másik embernek fizetni, mert csak lehúz, lelép a pénzzel, szakításkor átgyalogol rajtam.)