Nők, ti belemennétek, hogy a párotok költözzön hozzátok?

13-as örülök, hogy ilyen okos vagy. Egyáltalán nem idegen volt, akkor már egy éve 7 napból 6-ot nálam töltött. Csak éppen nekem nem volt akkora TV-m és ami volt, az se a szobámban és egyáltalán nem ment egész nap. Volt számítógépem, naponta max. fél órára elé ült, megnézte amit akart és ennyi. Honnan kellett volna tudnom, hogy ahogy idekerülnek a saját gépei, az lesz, hogy fel se kel a számítógép mellől és közben még a TV is épjjel-nappal dumálni fog? Ennyire valóban nem láttam a jövőbe. A kutyákat közös döntéssel tettük ki, mert gyereket akartunk, de utólag megbántam, mert így már nem volt semmi, amiért bent maradhattam volna a szobában. Nem láttam előre sok mindent. Azt se, hogy ahogy ideköltözik, onnan kezdve levegőnek leszek nézve. Azelőtt is egy évig itt volt 7-ből 6 napot és miből kellett volna előre látnom, hogy az összeköltözés után egy senki leszek a szemében és nem hogy gyereket vállalni nem lesz kedvem évekig, de a szakítás szélre sodródunk. Ha tudtam volna előre, hogy nem lesz gyerekünk még vagy 4 évig, nem raktam volna ki a kutyákat. Mondjuk az a poén, hogy amikor hazahoztuk a kisbabánkat, a kutyák olyan kóborkutya képet vágtak, hogy pont ő sajnálta meg őket és amikor az egyik beódalgott a szobába és lekuporodott és elaludt tőlünk távol a szoba egyik végében, egy szót se szólt és bent is maradtak hátralevő életükre, még 5 évig.

Nem fogadnék be senkit. Max. látogató kapcsolat.

Én vagyok a lány. Mivel én tudtam (igaz, 40 évesen) egy falusi házat venni, egyértelmű, hogy a párom költözött hozzám. Neki zűrösebb a családi háttere, vagy egyedül élt, vagy valamelyik partnerénél.

Nem ideális.