A barátnőm, akivel 2 éve együtt élek, nem főz rám, nem mos rám, nem vasal rám. Azt mondja, hogy nekem is van két kezem, oldjam meg. Normális?

Teljesen normális. Nálunk kezdettől olyan volt a kapcsolat, hogy felváltva/együtt csináltuk azokat a feladatokat, amik a közös életünket érintik. A közös háztartás, a közös kisállat, később a közös gyerek egy közösen vállalt valami, amiben senkinek sem kell igazán kivenni a másik részéből is a munkát. Meg lehet egyezni, hogy egyiket az egyik, másikat a másik csinálja, mert jobban tudja vagy jobban szereti, de nem jár alanyi jogon. Ez valahol a múlt században menő volt, mikor egy férfi el tudott tartani egy nőt magával együtt (meg a gyerekkel), ma már ez nincs így. Ez is maradjon ott, ahol ennek volt relevanciája, függetlenül attól, hogy hol dolgozik a barátnőd.

Én is itthon dolgozom. A homeoffice nem egyenlő a lógással, ugyanúgy 8 órát a gép előtt vagyok, csak kispapucsban meg pizsamában.

Amúgy egy nőnek nem kell csinálnia semmit. Egy férfinek sem. Nincs olyan, hogy kell. Főleg ne egy másik, velem állítólag egyenrangú ember mondja meg nekem, hogy mit kellene csinálnom.

A stílusa érdekes, de alapjàraton igaza van. Mindketten dolgoztok, amivel pénzt kerestek. Ő Nem a cseléded, nem a mosónőd, nem a szakàcsnőd, nem ő szült/ nemzettp, hogy mindent a s***ggged alà toljon. Van kezed csinàld meg. Ha nem tetszik, menj vissza a mamahotelba,anyàd talàn tovàbbra is fényesre nyalja a hàtsód , nagyon úgy viselkedsz, mintha eddig ez lett volna a rendszer. Làtszik hogy nagyon el vagy kényelmesedve, különben nem követelnéd hogy meló mellett, még téged is ellàsson. Nem vagy lebénulva.

Ezt úgy írom, hogy én, mivel szeretek főzni, szoktam is, a férjemre is, és magamra külön. Mert szeretek. Soha Nem volt elvàràs. Ha valaha ilyen pofàtlanul követelőzne, pàros làbbal rúgnàm ki. Mosàs nàlunk szombaton van, olyankor több kör lemegy, mindkettőnk cuccaival és kész.

Hidd el, nem nehéz betenni a ruhàkat, mosószert, öblítőt önteni,lecsukni, beàllítani, majd megnyomni egy gombot. Szànalmas vagy.

Úgy sejtem troll vagy, de ha nem akkor egy elkényeztetett anyuci picifia, aki ha összepisilné magát is megvárná, hogy valaki tisztába tegye.

Minden nap meleg étel?

Fát vágsz, vagy bányában dolgozol, hogy főzni kelljen rád minden nap?

Nem csodálom, hogy így viselkedik a barátnőd, ha múltszázadbeli elvárásokat támasztasz egy 21. századi életvitelhez...

"hiszen az odaadás az egyik alapja a kapcsolatnak!"

Igen, főleg mikor csak az egyik féltől van elvarva. A kérdezőnek is ugyanannyi lenne mosni a barátnőjére. Hol az odaadás?

"ha a saját ruhámat kimosom a másikét miért ne tenném ha otthon vagyok közben?"

Mondjuk mert a párom krvára nem csinálja meg ugyan ezt. Ne nevezzük már a csicskázást odaadásnak. Az odaadás attól az, hogy kölcsönös, egyébként az ég világon semmi értelme. Olyan ember után ganézni aki soha nem teszi ugyan ezt meg visszafelé nem odaadás hanem egyszerű csicskázás és idiotizmus.

A màsikat hàzicselédnek nézni, követelőzni, nem odaadàs és szerelem kategória, hanem mérhetetlen önzés, tiszteletlenség és lustasàg.

Arról nem szólt a dolog egy percig se, hogy a kérdező főz- e a pàrjànak, és kimossa e a ruhàit, csak ő vàrja ezt el a csajàtól. Szànalmas.