Kinek milyen együttélési problémája van? Volt már úgy hogy nem engedtétek el a másikat valahova vagy csak nem örültetek neki ha elment valahová, valakikkel?

Egyetlenegyszer sem vesztünk össze ilyesmin, 9. éve vagyunk együtt. Nálunk teljesen alap, hogy mindkettőnknek vannak külön programjai a barátainkkal, ezek közül van olyan program is évente 2-3 alkalommal, ami több napos (utazás, fesztivál, stb.). Már a legelejétől fogva így van, ha nem így lenne, nem lennénk együtt. Nem fér bele a kapcsolatunkba se a féltékenység, se az irigység, mondjuk én minden emberi kapcsolatomhoz így állok. Továbbá nincs olyan, hogy "elengedjük egymást". Ha valamelyikünknél szóba jön egy külön program, akkor úgy alakítjuk, hogy ne ütközzön semmi közössel, de egyikünknek se jutna eszébe engedélyt kérni, felnőtt emberek vagyunk, teljesen abszurd még a gondolata is. Neki itt ahol élünk alapvetően több barátja van, mint nekem, kedvelem is egyébként a barátait, de sokszor inkább csak otthon maradok és élvezem, hogy az enyém az egész lakás ilyenkor és teljes nyugalomban tudok valamelyik hobbimmal foglalkozni. Nem várom tőle, hogy szórakoztasson, az csakis az én felelősségem, de nem is tudok unatkozni, mindig van, amivel el tudom magam foglalni.

Nem lennék olyan kapcsolatban, ahol ez nem alap.

Én szeretek otthon lenni egyedül. Követek sok sorozatot, amit párom nem, illetve ilyenkor van időm kicsit magam lenni. Nem szoktam bánni, ha ő ezalatt az idő alatt elmegy haverjaival ide-oda. Nyilván vannak olyan emberek, akiket nem szívesen látok a közelében, de ezeknek mind logikus oka volt (pl a lány mindenkinek kellette magát, aztán halálra volt rémülve, hogy meg is akarják dugni, ezért futott vissza a társasághoz, hogy segítsenek neki lerázni őket. Egy másik alkalommal ugyanez a lány annyira erőszakosan tolta le az alkoholt mindenki torkán egy koncert előtt, hogy többeknek is kiestek részletek, pedig elég emlékezetes koncert volt. Az ilyen erőszakos, de legalább borzasztóan buta embereket nagyon nem szeretem, mert folyton csak a balhé van velük.) Ezeket meg is beszéltem párommal, de még jóval összeköltözés előtt. Akkor se volt gond belőle, most sincs.

Ha pedig egyedül érzem magam, találok magamnak társaságot, elfoglaltságot. Szóval, ha az a gond, amit fent leírtál, hogy féltékeny vagy, amiért neki több szociális élete van, akkor nem az a megoldás, hogy őt visszahúzod, és bezárod, hanem magadnak is csinálsz programokat, ápolod a baráti kapcsolataidat.