Hogy viselitek a mai társadalom tökéletesség-mániáját?

Számomra a szépség nagyon szubjektív. Egy fodrásszal-sminkessel előkészített, utólag photoshopolt lány képével eszemben sincs versenyezni. Számomra a szépség mindig a kisugárzást jelentette, a srácok, akik tetszettek, mindig inkább voltak "jelenségek", mint tökéletes arcú-testű pasik. A mostani párom jó pasinak mondható, de nekem pont a tökéletlenségei tetszenek. A kicsit előreugró foga, az anyajegy a hasán, a relative kicsi keze...

Nem tetszhetünk mindenkinek. Van csaj, akit én bombázónak látok, a kedvesem meg azt mondja, nem az esete. Van, akinek én vagyok bombázó a 181 centimmel, más meg a pici lányokra bukik. Sok csaj szerint a kopasz, kigyúrt srácok a szépek, engem meg kiráz tőlük a hideg. Stb...

Ne másokhoz, pláne ne idegenek véleményéhez mérd magad. Mindenkinek van párja, és aki tökéletesnek látszik, az sem az.

# 13 Megfogalmazni véleményt és másokat degradálni szerintem messze nem ugyanaz. Őszintén elmondom azt, ha valaki nem a esetem, de ettől még nem csúnyázom le az illetőt.

Vagy pl. hasonló módon ha valakivel nem értek egyet egy vitában, attól még fogom le idiótázni, vagy szellemi fogyatékosnak minősíteni. Szerintem az őszinteség nem erről szól.

18: mondjuk a tényeket nem lenne szabad keverni az ízléssel.

Ahogy mondod, a nagy mellek lógnak, és pont. Ha nincs szilikon, vagy valami félelmetesen szerencsés genetika, akkor ezzel nem lehet vitatkozni, és nem is kellene.

De az a férfi, aki a nagy melleket szereti pontosan tudja, hogy szilikon vagy photoshop nélkül nem fog olyan melleket találni, amik nem gravitálnak. És nem is igazán érdekli, mert a kettő együtt jár.

Sokan összekevernek egy ténymegállapítást (lóg a melle) azzal, hogy akkor az már nem is lehet vonzó.