Ti hogy reagáltàtok volna le ha?

Nincs semmilyen egymásnak esés, a véleményem záróakkordja pedig, hogy én ilyen helyzetben egy telefont tolok, hogy érezd jól magad, hétkor indulunk karcsihoz meg julcsihoz, várlak, szia.

Aztán ha 9-re jön, akkor másnap komolyan elbeszélgetek vele.

Ha meg túl tintás, akkor lefújom a találkát és nem csinálok belőle ügyet.

Ha a #16-os szabályait követjük, akkor a család az első ergo akikhez hivatalosak voltatok azok is le lehetnek sz@rva, na ennyike...

16-os vagyok: igen, ha az én elveimet nézzük, akkor ránézek a férjemre, aki gyerekpezsgőzött a gyerekeinkkel és leste velük az ablakból a tüzijátékot, hallotta minden boldog sikolyukat, amikor színes lett az ég, ölelte őket és végül suttogva-beszélgetve aludtunk el. Mert így is lehet, ha valaki szereti a családját és nem hányni meg aludni jár haza. Főleg, ha az ember alapértékek szerint választ párt, és határoz meg közös szabályokat, ami mindenkire érvényes. Aztán az élet végén nézzünk rá, ki járt jobban? Aki otthon sem volt, amikor a 2 évese kezdi felfogni, hogy szilveszter van, vagy az, aki élni fog a gyerekei emlékezetében, hogy ott volt, jelen volt, és boldog volt.

Mert az élet nem csak december 31-ből áll. Lehet most azt mondani, hogy kemény vagyok, vagy szigorú és unszimpatikus. De adj az egésznek 1 mp-et és gondolj bele! Megéri?

Az, hogy a te férjednek erre volt igénye, nem jelenti azt, hogy csak ez a jó.

Pont az szemlélteti a legjobban a gondolkodásmódodat, hogy úgy írod, ez neked a természetes.

Ilyen típusú embert fogtál ki, de aztán lehet, hogy a te férjed meg pont olyan volt, hogyha azt mondta a pirosra, hogy az fehér, akkor az fehér, vagy ha megállt az ajtóban és csak morcosan nézett, akkor mindenki becsitult.

Passz, jössz egy mikronnyi infóval és úgy adod elő mintha ez lenne az egész élet, hogy nincs pia, meg lemondanunk minden programot ahova nem mehet a család együtt.

Ez volt az első. Lehet hogy egyben az utolsó is. Egy beszélgetés nem árthat, de ne maradjon ezért tüske benned. De ha ez megismétlődik, az azt jelenti, hogy baj van. Ha nem alkoholista, akkor ez lehetett egy segély kiáltás is a részéről. Tudja, hogy ő a baba után van, de azért egy kicsit törődj vele is. Ne csak bántsad mindenért, és ne csak elvárj tőle. Ő is adjon, de már az ereje határán lehet.

Persze ezeket te tudod, hogy így van-e, és hogy kell-e valamin változtatni. De én ezt első körben, egy segély kiáltásnak látom. Amit ha nem kap meg, akkor rendszeres lehet, és el fogsz válni tőle, mert "alkoholista".

Nem biztos, hogy igazam van, csak gondolj bele.