Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok/nők ilyen esetben mennyi ideig tartanátok ki a barátotok mellett?
Tételezzük fel, hogy összejönnétek egy olyan férfival akiről tudjátok, hogy vesebeteg. Ennek ellenére elfogatnátok. Mondjuk, hogy már nem olyan friss a kapcsolat de nem is olyan régi hogy már kezdene ellaposodni. Épp abban az időszakban vagytok mikor már nagyon megszerettétek a fiút. Aztán egyszer csak nagyon beteg lenne. Egymás után jönnének a gondok. Kezdődne azzal, hogy többször is összeesne vérvétel után ami még soha nem fordult elő vele azelőtt. Majd kiderülne, hogy rettenetesen vérszegény mert valahonnan vérzik. Gyomortükrözés után kiderülne, hogy gyomornyálka hártya repedése van és elfekélyesedett. Majd nem sokkal később kórházba kerülne romló veseállapotok miatt. Biopsziát csinálnak amiből kiderül, hogy előrehaladott vesekárosodása van. Miután hazajön a kórházból kiderülne, hogy valami miatt elkezdett vizesedni amit a kórházban nem vettek észre annak ellenére, hogy írni kell a bevitt és ürített folyadékot. Körülbelül 8 liter víz lenne benne. Ezek után olyan sokat kellene vízhajtózni napokig, hogy alig bírná a szíve. Folyton gyenge lenne és nagyon szédülne. Ezek után kb 2 hónapig nem lenne gond. Ugyan vizesedne de vízhajtóval rendben mennének a dolgok. Majd egyszer csak váratlanul fekvő pozícióban váratlanul el kezdene fulladni és ágynak esne. 3 hétig rettenetesen beteg és egyre rosszabbul van. Majd ismét kórházba kerül gyakorlatilag életveszélyes állapotban. Ott kiderül, hogy gyakorlatilag teljesen leállt a veséje ezért művesére kerül. 2 hétig kórházban lenne. Majd hazajön de 2 hét után ismét visszakerül mert baktérium került a szervezetébe ami nagyon tönkretette a vérképét ezért antibiotikum és vér kell. De az orvosok nagyon elrontanak mindent. Kezdve azzal, hogy egy gyenge hányás miatt olyan erős gyógyszert adnának neki amitől elveszti az eszméletét. Majd megtükrözik a gyomrát de közben véletlenül felsértenék a garatot ami után ömleni kezd belőle a vér amit alig tudnak elállítani. Ki kel tamponozni az egész garatot. Majd úgy döntenek, hogy a mentális egészségégének megőrzése miatt 5 napig (amíg a tampont ki nem szedik) mesterségesen altatják és lélegeztető gépre van kötve. Több mint 1 hetet kell az intenzíven töltenie. Illetve 3 hétig van a kórházban. De ezután sincs vége. Miután hazamegy a kórházból azt veszi észre, hogy valami miatt nem tud vizelni. Ez az állapot 1 hétig tart majd lassan megindul de csak cseppekben. Majd néhány nap után arra egyik reggel arra ébred, hogy alvad vér van a pizsama nadrágjában. Ezután ugyan tud vizelni de csak cseppekben jön és fáj is. Illetve akkor is fája ha merevedése van. Majd egyszer csak ismét elakad a vizelete. Megpróbálják megkatéterezni de nem tudják mivel valami miatt 5 centi után elakad. Ezért a hasfalon keresztül kénytelenek katétert betenni ami miatt fürdeni sem tud segítség nélkül ugyanis nem ülhet bele a vízbe nehogy elfertőződjön a sebe és a katétert sem tudja hova tenni. Természetesen a szex szóba sem jöhet. Még nem tudni mi a gond de elképzelhető, hogy húgycső műtétet kell csinálni. Ez az állapot már hónapok óta tart. Ugyanis júniusban történt mindez és azóta is gondok vannak a pénisszel.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen helyzetben végig kitartanátok a párotok mellett vagy akármennyire is szeretnétek őt egy idő után nem bírnátok tovább és inkább ott hagynátok őt?
"Én ha ennyire beteg lennék, megmondanám a lánynak, hogy inkább keressen egy normális embert!"
Ezt majd akkor jelentsd ki, ha beteg leszel.
Ki van emelve a kérdés. Remélem nem azon gondolkozol, hogy kidobd emiatt a barátnőd vagy esetleg már meg is tetted és önigazgatást keresel, hogy jól tetted és nincs értelme folytatni, még ha akarja akkor sem?
A kérdésre a válaszom, hogy bármilyen esetben kitartanék az igaz szerelmem mellett és azt nem bírnàm feldolgozni,ha ezt nem engedné! Volt már hasonlóra példa. Felnőtt ember vagyok el tudom dönteni,mit szeretnék bevàllalni.
Látom, hogy még mindig foglalkoztat a dolog, mert megint kiemeleted a kérdést. 🙂
Szerintem két lehetőség van, ami két teljesen más helyzet:
-együtt vagyunk valakivel, aki egyszercsak lebetegszik. A legtöbb, normálisan gondolkodó felnőtt nő ilyenkor teljes mellszélességben odaáll a párja mellé, és támogatja mindenben. Eszébe sem jut a megcsalás, beindul a "fészekvédelmező ösztön" (ami miatt teát főzünk, ha a párunk influenzás, vagy odaadjuk a tíz centire lévő távirányítót 😜), és ez ki is tart végig. Persze néha lefáradunk, szomorúak vagyunk, de minden nap csináljuk újból és újból, és nem bánjuk meg.
-a másik eset, amikor valaki iránt érdeklődünk, aki első percben elmondja, hogy beteg. Ilyenkor jön a mérlegelés, hogy a másik adott betegséggével együtt tudunk-e élni. Nem foglak áltatni, ilyenkor sokan kihátrálnak. Persze ilyenkor a gyógyulás előrehaladásával javulnak az esélyeid is egy kapcsolatra.
Minden esetre rengeteg erőt és kitartást kívánok neked, és mihamarabbi gyógyulást!
Nem csak ez a két opció létezik,hogy kitartani,vagy nem.
Sajnos van a csiki csuki helyzet is,a maradok kisétálok maradok körforgás.
Nem egyformán dolgozzuk fel az ilyesmiket lelkileg.Édesanyám barátnőjének a férje végig így csinálta.
Ez rosszabb,mint az egyértelmű eldöntés.
"a nők mind szociopata, ösztöni szinten élő állatok, akiket csak az érdekel, hogy jól meg legyenek dugva és hogy pénzelje és körbeugrálja őket a pasijuk "
Pedig ez SZÓRÓL-SZÓRA ÍGY VAN ÉS ÍGY MŰKÖDIK A NŐKNÉL...
7 éve vagyok együtt a barátommal, így biztosan nem hagynám el. nem sajnálatból, egyszerűen nem tudnám elhagyni.
de ha éppen megismerném, vagy ismerkedésnél tartanánk, még szimpatikus is lenne, tetszene is, de kiderülne ez, akkor biztosan nem jönnék össze vele.
Hát én konkrétan 19 éves voltam, amikor egy gyors lefolyású vesebetegség miatt kórházba kerültem pár hónapig, majd, miután teljesen leálltak a veséim, művese kezelést kaptam.
Az akkori barátnőm először megcsalt és utána elhagyott, nem is bántam nagyon.
Mondták, hogy vesetranszplantációra lesz szükségem. Másfél év után behívtak, megműtöttek, de sajnos különböző szövődmények miatt majdnem meghaltam a kórházban, 3 hétig ápoltak az intenzíven.
Utána nagyon sokáig nem vállalta újabb műtétet, több, mint 10 évig jártam dialízisre. Aztán láttam, hogy csakis úgy tudok továbblépni az ha ismét felkerülök a transzplant lstára. Végül 32 évesen kaptam új vesét, és ezzel új életet is.
Szóval nem tudom, neked mik a perspektíváid, de ne add fel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!