Mi az az eset (normál emberi keretek között) amikor már nem tartanátok ki a párotok mellett?

Ha az én értékrendemmel összegyeztethetetlen dolgokat tenne, ha cserbenhagyna valamilyen értelemben, ha azt érezném, hogy már nem szeret, vagy ha esetleg már nem szeretném (ilyen még nem fordul elő az eddigi két szakításom között), vagy ha úgy érezném, hogy mi ketten nem tudunk harmóniában élni, és én már nem tudok többet tenni azért, hogy így legyen, mivel a saját lehetőségeimet már kimerítettem, ő pedig nem akar változtatni, azzal meg nyilván tisztában vagyok, hogy helyette nem tudok változtatni, mint ahogy teniszben sem tudnék az ő térfelén játszani, csak a sajátomon.

Ez utóbbi úgy is lehetséges, hogy még nagyon szeretem a másikat - erre volt is példa az életemben, amikor nagyon nehezen meghozott, fájdalmas döntés volt részemről a szakítás.