Ha az asszony nem tesz elém enni akkor nem eszek. Mi ez az új "hóbort"?

Utolsó, valamennyire igazad van, de én pl. 15 éve főzök magamra és mindig együtt főztem az éppeni barátnőmmel. Sőt, sokszor én főztem neki és nagyon örült ennek. :)

Persze ez minden esetben kölcsönös volt és el is vártam. Az, hogy egy férfi főz, nem jelenti azt, hogy a nő átalakulhat királykisasszonnyá.

Szerencsére manapság inkább egyre önállóak lesznek a férfiak ilyen téren, 26 vagyok, a legtöbb velem egyidős férfi ismerősöm legalább egy életbenmaradós szinten elboldogul a konyhában, ha nem is nagy mesterséf.

Apám pl olyan szinten önállótlan ezen a téren, hogy ha van otthon kaja, akkor se képes még csak előszedni se. Mikor közeleg a vacsoraidő, elkezd szuszogva, morgolódva koslatni fel-le a lakásban, sóhajtozik, néz csúnyán. :D A kedvencem az volt, mikor vittünk haza nyáron valami túrós süteményt, persze egyből elraktuk a hűtőbe, gondoltuk evidens, hogy aki megkívánja, az majd onnan szed magának. Apám teljesen ki volt akadva, hogy "rejtegetjük" előle, miért nincs előszedve, hogy csak ennie kelljen belőle. Persze, majd nyáron az 50 fokban az asztalon fogjuk érlelni a túrós cuccot, hogy a végén az egyen meg minket. Agyrém. :D

Mondjuk fura, mert apám még fiatalkorában lakott évekig egyedül, meg hát katona is volt, egész életképessé vált. Sőt, mikor anya kórházban volt egy ideig, megoldottuk ketten a főzést (is)!

Náluk inkább az a baj, amit több családban is megfigyeltem: anyám mindent kivett a kezéből. Az enyémből is. De ezt szó szerint lehet venni: ha egy bögre kakaónál bonyolultabbat akart bármelyikünk csinálni a konyhában ("bonyolult" itt olyasmiket jelent, mint pl vajas kenyér, rántotta, stb), akkor kizavart és inkább megcsinálta ő, mert ahogy más csinálja, az nem jó, meg elrontjuk az edényt(??), meg csak összekoszolunk mindent, blablabla.

Nekem annyi mákom volt, hogy suliból előbb értem haza, mint ők, így tudtam "titokban" főzni néha, apámnak nem volt ilyen szerencséje, ő későn végzett mindig melóban. Plusz én jártam kislány korom óta a nagymamámhoz nyaralni, vele sokat sütöttünk-főztünk, tőle el tudtam lesni ezt-azt, így relatíve jól feltalálom magam a konyhában.

Ha ezek nincsenek, lehet, hogy én se tudnék egy rántottát se megsütni.

Más kérdés, hogy én akkor rendelnék magamnak, vagy valami, nem a páromat csicskáztatnám.

Akik itt írkálnak, azoknak ugye még csak lakótársi viszonyuk volt eddig, eztán is csak ezt akarnak és erről tájékoztatják azt időben, aki esetleg képbe kerül?

32/f

#29

Miről beszélsz? :D