Mit tehetek az ellen ha az egyik kollégámat megkívánom?

Harmincas éveimben járó nő vagyok. Házasságban élek, ami meglehetősen el van laposodva.Gyermekünk is van és a vagyon közös. Tudom manapság az a divat hogy "lépj ki egy lapos házasságból", "valósítsd meg önmagad", "merj élni" stb. szövegek.A gyakorlatban viszont ez nem megy varázsütésszerűen. Nálunk ez van.

A problémám viszont a következő: van egy kollégám, aki egy bő huszassal idősebb nálam. Ő is házasságban él.Nem tehetek róla, de ez az ember olyan elementáris hatással van rám, hogy teljesen kész vagyok tőle.Viszont tudom hogy nem kellene, hiszen ő cseppet sem úgy gondolja mint én...legalábbis a viselkedéséből ezt szűrtem le.

A csodám vele 3 napig tartott :( először egy jót beszélgettünk (véletlenül futottunk össze munkaidőn kívül és beszédbe elegyedtünk), másnap a melóhelyen futottunk össze (nagy cég, tehát nem vagyunk reggeltől estig összezárva, ezért írtam hogy összefutottunk).Nagyon örültünk egymásnak, egy bő fél órát beszélgettünk. Meg volt a telefonszámcsere és megbeszéltük hogy a facebookon bejelöljük egymást. Így is történt, be is jelölt.Madarat lehetett velem fogatni,mondván engem is valaki észrevesz. A férjem folyamatos kritizálásai nagyon lenyomja az önbecslésemet,ezért többször vagyok szomorú mint nem. Szóval igazán boldoggá tett a beszélgetés. Azt is beszéltük,hogy összehozunk egy masszázst.Én tanultam és dolgoztam is benne, ő viszont videókat nézeget és szeretné a fogásokat rajtam gyakorolni.Aztán jött a 3. nap...boldogság, öröm, csillogó szemek -még a kollégáim meg is jegyezték hogy csak úgy ragyogok olyan boldog vagyok.Azon a napon felhívott.Izgatott voltam és nagyon jól esett az ismételt beszélgetés.Hazafelé menet is "véletlenül" összefutottunk, kb. 30 méterre tőlem motorral volt, rám dudált.Tuti biztosnak éreztem ezt az édes flörtöt. Aztán jött a feketeleves. Elteltek napok és se nem írt, se nem hívott semmi.Aztán múlt héten ráírtam a facebookon. Semmi különös, csak megkérdeztem hogy hogy van. Válasz azóta sem érkezett. No de nem ez a legnagyobb pofon tőle. Pénteken a melóhelyemen megintcsak megpillantottam. Köszöntem mindenkinek ahogy szoktam, de ő nem köszönt, sőt észre sem vett. Azóta sem tudom felfogni, hogy mi történhetett és mi ez a hatalmas pálfordulat?!Az kizárt hogy nem vett észre, hiszen nem sokan voltunk a helyiségben és hangosan köszöntem, de nem köszönt nem is nézett rám.Nagyon fájt és most is fáj. Két dologra tudok gondolni..az egyik hogy neki is nagyon tetszem, de otthon mérlegelt és elhatározta hogy tudomást sem vesz rólam,mert fél hogy belémszeret és inkább a megszokott helyzetben marad,így nem sérülhet senki.Vagy legalábbis minden marad a régiben.

A másik tippem pedig hogy csak flörtölt,mert dekoratív vagyok, és semmi több. Igen, de itt volt szó közös masszázsról stb. szóval sokkal forróbb volt a helyzet mint egy kis flörtölés.

A gond csak az, hogy tetszik és nagyon vágyom rá.Minden nap a képét nézve m@....zom.

Tudom hogy sokan el fogtok ítélni most, de én egy szeretethiányos nő vagyok és igen, ha megtalálnám a másik felem akkor válnék, nem kívánok titkos szeretőt tartani, de egyelőre a helyzetem nem olyan hogy meglépjem. Sportolok,vékony,csinos nő vagyok,de ez nem jelent semmit.Nem kellek senkinek.Nem vagyok nyomulós s ezek szerint még csábítani sem tudok :( Írjatok hideget,meleget, őszinte véleményt!Ne kíméljetek!Mit csinálok rosszul?