Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
"Ellaposodott" a kapcsolatunk? Vagy ezt mire véljem?
Mintha magamat olvasnám.
Ugyanez a helyzetünk. Akármit mondok, nem jó, unalmas, otthon is megtehetnénk, nem izgalmas, de amikor megkérdezem, hogy mire vágyik, nem tud mit mondani, de a haverjaival hetente órákra elmegy, és azt mondja, hogy az más.
Nézd, nem tudom, mit lehetne tenni. Próbálj vele még párszor beszélni, hátha észhez tér, mondd el neki, hogy neked ez NAGYON fontos, és hogy nem kell minden hétvégén, de néha azért lehet.
AMúgy mondom, az én barátom ugyanezt csinálja.
Itt három lehetőség van: beszél vele az ember, eltűri, szakít.
Én most az eltűrömnél vagyok, és elmegyek EGYEDÜL programokra, de nem tudom, meddig bírom.:D
Nagyon erősen ellaposodott, igen.
Gyakoroltasd vele a szerelemét, hogy aktivizálódjon.
Magáról a kapcsolatról szoktatok beszélni? Hogy áll, hova tart, vannak-e problémák, min kéne változtatni stb.
Igen, elégedetlenkedsz... és? Ezzel vége a beszélgetésnek? Elégedetlenkedsz, ezért automatikusan érvénytelen, amit mondasz? Azért elégedetlenkedsz, mert nem azt kapod a kapcsolatban, amit vársz. Ez szinte minden kapcsolatban előfordul, és meg lehet oldani, de csak akkor, ha mindkét ember törekszik arra, hogy a kapcsolat működjön. z első és legfontosabb az, hogy rávedd a párodat, vegye komolyan a dolgot, törődjön a kapcsolattal, legyen kész változtatni. Ha nem vesz figyelembe, nem hallgat meg, nem érdekli az egész, akkor semmi értelme.
8. Tegnap is szépen kezdtem el felhozni a dolgot, még viccesen is próbáltam rátérni a témára, h érezze, h én ebből nem veszekedést akarok, hanem beszélni róla. És ő azonnal összebalhézott velem, h megint itt tartunk, h megint valami nem tetszik nekem, megint valami gondom van. Persze erre már én is felbőszültem. Aztán jött a "lelki terrorral", h csodálkozom, h mindenki el van jegyezve körülöttem én meg nem... Na ez picit betett, mert úgy érzem, h igyekszem a legtöbbet beletenni egy kapcsolatban és abszolút nem arra megyek, h megkérjék a kezemet... Nyilván van, h egyes ismerőseimre rácsodálkozok, h hoppp eljegyezték stb, de ezt sose akartam magamra vetíteni. Nem tartom magam tökéletesnek, nyilván nekem is vannak hibáim: néha rám jön a féltékenység ha olyan szitu van, de azt se buta módjára rendezem le... Szóval nem akarom magamat angyalnak beállítani, de nem hiszem h abba belehalna valaki, ha itt ott beülnék sütizni, kávézni és jót beszélgetni. Ugye azzal érvelt, h otthon is lehet kávézni. Igen, de beszélgetni nem mindig tudunk, mert ő előkapja a gépet is pötyög rajta. Az meg nem beszélgetés, h a fele mondatomat meghallja a felét meg nem.
Tegnap este picit aztán beszéltünk erről, mondtam, h most már leginkább az zavar, h nem tudunk normálisan kommunikálni, elbeszélünk egymás mellett ami nagy hiba és úgy érzem, h kezdem reménytelennek érezni az egészet..
Ez az eljegyzéses duma nagyon durva....mintha zsarolna, hogy viselkedj különben nem leszel menyasszony....mint egy gyereknek, ne rosszalkodj mert nem kapsz csokit.
Lehet itt nagyobb gond annál minthogy nem mentek sehova.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!