Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ezt milyen "függőségnek" hívják, és hogyan lehet belőle kigyógyulni?
Egy tippem van, hogy kapcsolatfüggőség, de az nem feltétlen ezekre igaz amit most felsorolok:
epekedem azért, hogy szeressen egy nő, hogy úgy nézzen rám, a szemembe hogy akar engem. Vágyom hihetetlenül az érintésérére, hogy magamhoz ölelhessem, hogy megfogjam a kezét, hogy megcsókoljam, szenvedélyesen.
Minden eddigi barátnőmben ezeket kerestem eddig, és meg is találtam, ám mikor vége lett a kapcsolatnak, ők továbbléptek, én pedig maradtam egyedül, és piszkosul hiányoztak ezek az érzések.
Tegnap megtörtént velem újra, amiről már azt hittem, hogy legyőztem, feküdtem az ágyamon, és 26 éves férfi létemre sírva fakadtam, hogy senki nem fogja a kezem, senki sem szeret, nincsen egy támaszom az életben. Vágyom hihetetlenül a szeretetre, a szerelemre, de mikor megadatik valami mindig elromlik, és egy idő után vége szakad.
Mikor meg egyedül vagyok, akkor van ez.
Hogyan lehet ebből "kigyógyulni"? Annyi meg annyi embert ismerek aki szingli 1-2 éve, és köszöni, tök jól megvan egyedül, néha bejön egy egy egyéjszakás, de nem vágynak ezekre amit én leírtam (vagy épp jól titkolják)
Én hogyan lehetnék ilyen, hogy végre egyszer ne a párkapcsolat határozza meg az életemet, illetve annak kétségbeesett keresése, hanem az, hogy magamért éljek...
Nekem is voltak ilyen gondolataim kamaszkoromban, de minden tapasztalattal közelebb kerültem a valósághoz.
Lehet hogy egy megkeseredett vén fsz vagyok, de már nem hiszek semmi ilyesmiben.
Egy egyszerű hobbitárgyhoz (most pl. motor) komolyabb érzelmi kapcsolat fűz mint egy akármilyen nőhöz aki egy pénztárca vagy egy random alfahím felvillanására úgy libben tovább hogy a nevemre sem emlékszik.
41/F
én is ezt érzem....és tényleg ez a valóság, igen kevés a kivétel.
de ott a kontra is, ha megnézed milyen férfiaknak van milyen barátnőjük, vagy milyen nők vannak milyen pasikkal?
az a kemény hogy én 26 vagyok, de máris elég durván megkeseredést érzek az egész életemben.
Én azt tudom mondani erre, hogy maradj olyan érzékeny és lelkis amilyen vagy.
Viszont egy pszichológus sokat tudna segíteni az önbizalmad, szeretetéhséged helyrerakásában.
Nem jó az hogy ennyire ragaszkodsz, görcsösen valakihez aki még nincs is... :-)
Mi lesz ha lesz? Nem lesz neki sok belőled?
Kellene egy doki. Ma már nem szégyen az, sőt. Én is jártam exem után. 2alkalommal helyre pakolt és élek, mint Marci hevesen... :-)
A pszichológus kemény pénzekért megállapítja amire magadtól is rájöhetsz.
Murphy a barátod. Ha minden élethelyzetben a lehető legrosszabbra számítasz, csalódás nem fog érni.
arra szoktam számítani. de nem lehet az életet folyamatos pesszimizmussal megélni.
áhh úgysem sikerül, úgyis elromlik, úgyis kirúgnak, úgyis elhagy
most akkor legyen minden mindegy? így akkor értelmét veszítik a célok.
egy dokumentumfilben egyszer arról volt szó, hogy a pozitív gondolatok, bevonzzák a pozitív eseményeket az életbe....
arre kellene valahogy rájönnöm, hogy működhetne, meg az örök kérdés: hogyan legyek egyedül boldog...
A társas kapcsolat alapvető emberi szükséglet, olyan mint az evés vagy az ivás.
Ha ilyen vagy az érték és nem kiölni kell magadból hanem megtanulni elfogadni és ezzel együtt élni.
Ne hidd el ha egy szingli azt mondja hogy milyen k-va jó neki egyedül. Nekem is van ilyen ismerősöm aki kifelé happy, szabadon dugatja magát bárkivel de csak egyéjszakás pasijai vannak, és egy gyenge pillanatában elmondta hogy mennyit sir akikor rátör a magány.
persze, fogadjam el és legyek egy lelki roncs, sírjak végig hónapokat, férfi létemre mint egy kis nemtudom mi.
fogadjam el? hát nemakarom! bár ne lennék ilyen. inkább csak szürke érzelemmentes. erre keresem a megoldást, hiszen ha az elsőt senki nem értékeli,nincs értelme ilyennek amradni, csak azért, hogy emgkeserístem a saját életemet és kb semmit ne tudjak élvezni
18. vagyok
Úgy látom te eldöntötted hogy boldogtalan leszel. A fejedben dől el hogy boldog vagy vagy boldogtalan.
Ha sajnálni és sajnáltatni akarod magad az a szíved joga.
Sokkal keményebb és durvább helyzetekben voltam de nem siránkoztam ennyit hanem tettem a dolgomat, elmúlt kijöttem belőle és boldog vagyok.
Ajánlom neked is hogy önsajnálat helyett foglald le magad hasznos értelmes dologgal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!