Szerintetek ebben hol a logika? (mamahotel)

Mert te kérdező sokkal "menőbb" vagy hogy szaros 100 ezer forintból idegenekkel laksz egy idegen házában és örülsz ha kijössz hónap végén.

Én is albérleti szobát bérelek, de őszintén szólva a tököm is tele van vele. Ha választhatnék én is inkább laknék "anyucimmal" egy házban, a családommal egy házban, mint vadidegenekkel akikhez pont ugyanúgy alkalmazkodni kell. Akkor már szívesebben adnék pénzt a családi kasszába és nem egy idegen zsebébe.

Ráadásul 250 ezer sem az az őrjítően nagy összeg. Persze elmehetsz belőle albérletbe, de ha nem szobát akarsz bérelni akkor fizethetsz 100-150 ezret alsó hangon, a maradékból még élned is kell és jó ha pár 10 ezret félre tudsz tenni ami lóf..szra nem elég.

Valahol vicces hogy a mai nők számára az az "önállóság" hogy rabszolgaként dolgozol azért hogy rabszolga módjára más házában élj, csak azért hogy neki kényelmesebb legyen kufircolni egyet.

Ráadásul ez a "költözz el mert attól leszel felnőtt" dolog a modern világ hozománya, évszázadokig tudtak együtt élni a generációk.

Nem vagyok màr fiatal, legalàbbis nem a huszonéves korosztàlyt képviselem, de sokan írjàk, hogy albérlet 100-150 között mozog.Elhiszitek, hogy nem csak Budapesten élnek emberek?

Kérdező, gondolom nem akart eljönni otthonról.Sajnos ma ez nem könnyű, de egy 30-as férfi màr a csalàdalapítàson agyalhatna...De nem vagyunk egyformàk.

18 évesen dolgoztam, albérletben laktam, de nekem nem volt màs vàlasztàsom.

Mamàr 32 êves vagyok, egy gyermek édesanyja, szóval akkoriban könnyebb volt amikor én voltam tízen-huszonêves.Nem irigylem a mai fiatalokat, nehêz.

Hát ezt én sem értem.

Ha még egy 25 évesről beszélünk, még oké. De hogy egy 35 éves ennyire nem tud önállósodni, vagy rosszabb esetben NEM AKAR, az már durva (hacsak nem ápolni kell az anyját), vagy hogy egy albérletre valót nem tudott félretenni (250e-s dizetéből úgy, hogy otthon dekkol, eléggé művészet jellegű). És az esetek többségében normális kapcsolatot bizonyos kor felett hosszú távon nem lehet úgy élni, hogy nem költözik össze 5 évig meg hogy anyucihoz költözünk, főleg, amilyenek a fiús anyák tudnak lenni...

Nekem ugyan van saját lakásom, és oda költöztünk párommal mindketten szülői házból, de amikor már pár hónapja együtt voltunk, és már elég komolynak éreztem, leültünk beszélni. Akkor elmondtam neki, hogyha nem is lenne lakásom, hosszú távon nekem rohadtul nem perspektíva az, hogy bármelyikünk szüleinek nyakára költözzünk, mert nem akarom úgy érezni magam, mint egy tini (hogy jaj, ekkor kell lefeküdni aludni, ekkor nem lehet már hazajönni, mert anyu-apu alszik, zenét ilyen hangosan nem lehet hallgatni, dugni síri csendben, folyton látják, mit csinálunk, ellenőrzik, hova megyünk...), és ha ő nem így gondolja, akkor most szakítsunk. Szerencsére ő úgy gondolkodott, mint én.

15. vagyok

Amúgy nekem nem azzal van a bajom, ha vki az anyjával lakik kényszerűség, pénzgyűjtés miatt... hanem ha el tudna költözni, de bullshitel arról, hogy nem tud.

"ebből fenn tudtam tartani egy albérleti szobát,"

Na, ebből én pl. nem kérnék, akkor inkább cikizennek "mamahotelesnek", akiknek ez a mániája, én tudom mi az igazság. Ha 250-et keresnék, mint a barátod akkor is maximum egész albérletet vennék ki, de még inkább gyűjtögetném a pénzt az erre a célra kitalált lakáselőtakarékossági bigyulákkal. Viszont ha összejönnék valakivel és már van elég pénz, hogy lakást tudjak venni alacsony törlesztővel, akkor előtte fix. hogy albérleteznék vele pár hónapot, és nem az ismeretlenbe ugornék fejest vele.

De társbérletben meg szobát kivéve nem szívesen élnék, ahol idegenekkel közös a fürdőszoba.

A panaszkodása viszont szánalmas és értelmetlen.

Nőkènt ez a mamahotel kifejezès nagyon felbssza az agyamat.

Ott a ház- lakás, ahol teszem azt, elfèrnek, mièrt kellene plusz rezsit, albit fizetni?

Nyilván, ha komoly kapcsolata van az embernek,ès nem akkora a hely, h elfèrjenek idővel külön költözik.

Èn is hazaköltöztem idős apámhoz, amikor meghalt anyu, hogy apu ne legyen egyedül. Azèrt egy 65-70+ ember már nem feltètlen tudja mindenben ellátni magát. Ő is jól járt,( főzök rá, meg beszèlgetek vele) èn is ( nem kell bèrleti díjat fiztenem idegennek)

Akkor èn most papahoteles vagyok?

18.

Álljunk meg. A mama/papahotel nem azt jelenti, hogy vki otthon lakik, főleg, ha ápolásra szoruló ember mellett. Hanem azt, aki nem fizet be otthon semmit, és a szülei a seggét is kitörlik, önállósódni, felelősséget vállalni 30+-osan SEMMIBEN sem akar.

Én párom is anyjával lakott, amikor megismerkedtünk, de nem mamahotel fíling volt, mert eltartotta magát, adott is haza, magára mosott, főzött és igénye volt arra, hogy majd, ha eljön annak az ideje, elköltözzön.

18 vagyok

A kèrdező nem írta le a párja körülmènyeit, csak a saját, húdejó szobájáról beszèl, meg arról h a pasi panaszkodik h nem tud külön költözni*

Egy 35 èves fèrfi gondolom, otthon segít a ~ 60 èves anyjának. ( legalábbis ez lenne a normális)

(* mi van akkor, ha a srác venni akar ès arra spórol, ezèrt nem albizik? - ez sem derült ki)