fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért vállalnak gyereket a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Miért vállalnak gyereket a párok, amikor azok akiknek nincs sokkal boldogabb, nyugodtabb, élhetőbb életet élnek?

Figyelt kérdés

Nem értem mi a motiváció a gyerekvállalás mögött. Akiknek nincs, azok sokkal boldogabbnak tűnnek, mint akiknek van és jó sok teher nyomja a vállukat állandóan.


Akiknek nincs azok szabadon élhetnek, mindenre jut elég pénz, nincs baj belőle, ha kicsit szabadra veszik a figurát és élnek. Míg a szülők ezt nem tehetik meg. Minden a gyerek, gyerek, gyerek... Mint egy rablánc. Lőttek az éjszakai alvásnak az első pár (sok) évben, rengeteg pluszköltség mikor a kis Jenci megint lezúzta az iskolai mozaikrámát, Henike meg véletlenül felgyújtotta a szomszéd függönyét. + aggodalom, kötelező teherviselés, gond és fásultság. Nincs több színházest, nincs több fesztivál, nincs több kettesben nyaralás, nincs több szexcsata, csak gyerek...


Miért vállalják ezt, mi a motiváció?


Biokémiai folyamatok? Ez szánalmas. Ez az ösztönlények szintje, nem elfogadható indok.


Megszokás? Ez még rosszabb. Így is a sok béna megszokás uralja a világot, nem kell még egy.


Valami fennkölt eszme? Érdek, pénz, szociális "segíj"? "Véleten becsúszott"? Mert a szomszédnak is van? Mert a leendő nagymama erőszakoskodott? Adókedvezmény, CSOK? Unalom?


Gyorsan leütöm a szokásos "te szüleid" dolgot, apám megszokásból, mert lumpenproli elem, anyám pedig fennkölt eszmék miatt. Persze ettől még megvan a családi szeretet meg minden, de én sosem vállalnám azt a sok szívást ami a gyerek körül van, kivéve ha milliárdos lennék és a szó szerint "szar" dolgokat valami háziszolga végezné, és nem menne a házastársam rovására, hanem élhetnénk ahogy addig, szabadon.


Másoknál sem látom a motivációt.



#szexualitás #élet #gyerekvállalás #túlnépesedés
2017. aug. 31. 11:47
❮ 1 2 3 4 ❯
 11/31 RoseTyler ***** válasza:
45%

Nekem már unalmas volt az élet gyerek nélkül. Túl egyszerű volt, nem volt kihívás benne, meg igenis az ösztönök is bsztattak már rendesen. És leszrom, hogy te mit fogadsz el indokként. :D Én bizony ösztönlény vagyok és büszke is rá.

És baromi megnyugtató az a tudat, hogy (ideális/szerencsés esetben) marad valaki hozzám nagyon hasonló a világon, ha majd én megpusztulok.

2017. aug. 31. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/31 A kérdező kommentje:

#11


Akkor ezt besorolom a "fennkölt baromság" alá, nagyapám ilyen, hogy "hej de szép ha meghalok maradnak génjeim, de szép is ez". Hát ja. Nagyszerű. Ennek mi értelme?


Brutális EGO? Hogy "hö' nem marad a világ az értékes génjeim nélkül, VILÁG ÖRVENGGY' NEM KELL NÉLKÜLÖZNÖD HA MEGHALOK!!!!"

2017. aug. 31. 13:05
 13/31 RoseTyler ***** válasza:
23%

#12: :DDD

"Drágám", ilyen szempontból szrok a világra. A saját dolgaim érdekelnek. Te viszont súlyos vagy. Nem is kicsit. :D

2017. aug. 31. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/31 anonim ***** válasza:
100%
Én a Kérdezővel értek egyet. 30 éves nőként még mindig nem látom a gyerekcsinálásban én sem a 'plánét'.Olyan mintha magamnak gyártanék vele egy plusz problèmát. Szerencsére a párom sem zaklat, hogy kell neki gyerek, mivel nagy korkülönbség van köztünk, az ő két gyereke már felnőtt (a párom elvált) és tud mesélni arról, hogy mivel is járt két gyereket felnevelni. Még egyszer kezdhetné, nem csinálná újra. Ezt mondta. Mivel nagyon sok 40-es, 50-es férfit ismerek, sokat hallom, hogy miként vélekednek erről és a nagy részük pénznyelőnek élte meg az egészet, még egyszer nem csinálná újra. Szerintem én inkább az ő véleményükre adok, mint a velem egy korúakéra vagy fiatalabbakéra ebben a témában, mert ők már megélték az egész folyamatot, már a hátuk mögött tudhatják. Mellesleg anyum sem így csinálná már ha újra kezdhetné, ezt ő mondta nekem mikor erről beszélgettünk. Ezen természetesen nem sértődök be, hanem megértem, mert tudom miken ment keresztül, 3 gyerek, háztartás, ház rendben tartása, anyuka és takarítónő non-stop, végül apám megcsalta és elhagyta. 30/N
2017. aug. 31. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/31 anonim ***** válasza:
54%

Szerintem fontos különbség, hogy mi a motiváció a gyerekvállalás >előtt<, meg az, hogy utólag hogyan alakul az ember véleménye az egészről. Ezt sokan összekeverik vagy összemossák.


Az én tippjeim a következőek, én ezeket az okokat látom, nagyjából ebben a "relevancia"-sorrendben:


1. társadalmi normák, elvárások: a belénk égetett szociális túlélő ösztön arra késztet minket, hogy vágyjuk a társadalmi elfogadást és hasonlujunk a többiekhez (ami nyilván a biztonságra vezethető vissza). A társadalom azt várja el tőlünk, hogy X évesen tanuljunk, aztán Y évesen találjunk párt, Z évesen házasodjunk, Q évesen pedig első gyerek, W évesen a következő stb. Nagyon sokaknak ezek magától értetődő mérföldkőnek, a sikeresség mérőszámainak tűnnek. Szerintem messze ez a legfontosabb indok.


2. Ösztönök, "biológiai óra": nem hiszem, hogy magyaráznom kell. A testünk ezt parancsolja, és ezt nem mindenki kérdőjelezi meg.


3. párkapcsolat továbblépésének, a szerelemnek a jelképe


4. kiskapu: létrehozok egy másolatot önmagamról, hogy kicselezzem a halált és az elmúlást, csillapítom a félelmeimet.


5. párkapcsolati mentőöv (egy gyerek majd mindent helyrehoz közöttünk, ami nagyon szomorú felfogás)


6. olyan is van, aki szereti a gyerekeket, csak simán


Az, hogy >utólag< mit mondanak a gyerekvállalók, más tészta. Én hajlamos vagyok elhinni, hogy vannak annyira erősek az "ösztönök", hogy a gyerek válik automatikusan a legcsodálatosabb dologgá az életben, de azért mindig ott a gyanúm a háttérben, hogy ebben van azért egy jó nagy adag racionalizálás is.

2017. aug. 31. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/31 anonim ***** válasza:
63%
Én mindig vágytam gyerekekre. Ismerek több olyan idős párt akiknek nincs gyerekük. Sokkal kicsinyesebbek, sóherebbek. Életük középpontjában szánalmas apróságok vannak. Ráadásul egytől-egyig megbánták, hogy nem vállaltak gyereket. A mi babánk még csak 3 és fél hónapos. Az elmúlt időszak kutya nehéz volt, de nem cserélnék senkivel. Az amikor reggel felébred, meglát és azonnal mosolyog. Az őszinte szeretet amit sugároz feléd. Akinek nincs gyereke, annak erről fogalma sincs. Olyan érzéseid lesznek, amelyekről nem is tudtad, hogy léteznek. És nem csak a szülő tanítja a gyereket, hanem fordítva is. Teljesen megváltozik a személyiséged és lesz@rod a korábban nagynak vélt problémáidat. 14 éve szeretjük egymást a férjemmel. Mindig azt gondoltuk, hogy ennél nagyobb szeretet nincs. De mikor megszületett a lányunk, akkor jöttünk rá, hogy mekkorát tévedtünk. Mindketten a második helyre csúsztunk és ez így van jól. Nem akarlak meggyőzni. Nem is lehet. Én sem értettem addig, amíg nem lett gyerekem, hogy pl. miért olyan hülye a nővérem, miért sír, ha beteg a gyereke. Most már tudom, hogy ha fáj neki valamilye és nem tudok rajta segíteni annál nincs roszabb. Bocs a hosszú érzelemkitörésért. 30 N
2017. aug. 31. 15:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/31 anonim ***** válasza:
#16: pontosan abban reménykedek, hogy belőlem is ilyesmiket hozna ki a gyerekvállalás (ahogy eggyel feljebb írtam). Csak az a baj, hogy ez az egyetlen előnye, amit látok az egésznek, és az is csak potenciális előny. Ezen kívül csak az áldozatok, a lemondás, a problémák, az örök érvényű, hatalmas és visszavonhatatlan változások tömkelegét látom, és nem értem, miért vállalja ezt önként bárki :D. Nyilván nem téged akarnak meggyőzni bármiről, csak én tényleg nem értem.
2017. aug. 31. 15:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/31 anonim ***** válasza:

Én se értem nyugi!:-) Hormonok okozzák érzelmi elborulast.

Meg a társadalmi nyomás.

2017. aug. 31. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/31 A kérdező kommentje:

#18


Mindkettő leküdzhető


#16


Neked éppen szerencséd volt, de a többségnek nem lesz, mégis vállalják, pedig elég egy kis hiba és örökös pokol lesz a vége. Ha szegény gyerek betegen születik, akkor 3 ember élete lesz rossz. Elsősorban a gyereké, másosorban az anyjáé - az apja még leléphet és a havi 40 ezer forintra korlátozhatja magát.


De ha a gyerek drogozni kezd akkor se tagadhatod le (vagyis de, de akkor örökös megvetéssel válaszol a korszellem), de válhat pszichopatává aki rajtad kívül bárkit megöl, szadistává, gyilkossá, börtönlakóvá, nagyképű vállalkozóvá, "rajoskodó" műemberré stb.

2017. aug. 31. 15:41
 20/31 anonim ***** válasza:
45%
16-os vagyok. Engem már nem is tudnál meggyőzni,mert én tudom, hogy milyen az élet gyerek előtt és után. Az elmúlt hónapokban napi 4-5 órákat aludtam, heti 5 szexből jó, ha egy összejön. Rajtam maradt 5 kg felesleg és mégis azt mondom, hogy érte megérte! Biztos hogy a hormonoknak is köze van a dologhoz, de ezeket az érzéseket nem csak én érzem. A férjem amikor hazajön a munkából, egyből rohan a lányához. Én le se vagyok sz@rva. De nem bánom, mert örülök, hogy így szereti a babánkat. Szerintem az érzelmek megélése sokkal fontosabb az életben, mint az észérvek. Ha mindent észérvekkel támasztunk alá, akkor egy párkapcsolatba sem érdemes belemenni, mert alkalmazkodni kell, oda kell figyelni a másik fél érzéseire, igényeire, anyagilag is megterhelőbb, ha kimozdultok, stb. Mert egy jól működő párkapcsolat fenntartása is kemény meló, lemondás, alkalmazkodás stb. De ez már a minek élünk, úgyis meghalunk kategória.
2017. aug. 31. 17:03
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3 4 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Felnőtt párkapcsolatok főkategória kérdései »
Felnőtt párkapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!