Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan érezhetném magam egyenlőnek a kapcsolatomban?
26 éves vagyok, a barátom 32 és 3 éve vagyunk együtt, 1 éve együtt is élünk, de nem múlik el az az érzés, hogy nem érzem azt, hogy egy szinten lennék vele.
Ő közel 3-szor annyit keres mint én és az ő lakásában lakunk, amiben az ő bútorai vannak. Én csak beköltöztem, vittem a ruháimat és ezt-azt.
Tehát hiába vagyunk ott együtt, az az ő lakása, az ő bútorai, én 1 év után is kicsit vendégnek érzem magam.
Ha programokról, nyaralásról van szó, hagyom, hadd tervezzen, hiszen az ő fizetéséhez igazítunk mindent, és ilyenkor is csak hálát érzek, hogy olyan dolgokban lehet részem, amit magamtól nem tudnék magamnak megengedni.
Persze van, hogy én fizetek, koncertjegyet veszek, elviszem vacsorára, finomságokkal kedveskedek neki, és az utazásokkor is sok mindent fizetek, de valójában ezekre nincs szükség, mert az se zavarná, ha mindent ő fizetne.
Mondtam már ezt neki, és azt mondja, ne zavarjon ez, én máshogy járulok hozzá a dolgokhoz, a pénz csak egy tényező a sokból.
De én folyton olyasmit érzek, hogy "hálával tartozom neki" meg "ne problémázzak semmin", "nekem nem lehet panaszom, beleszólásom a dolgokba, hiszen ő fizet mindenért és majd ha nekem lesz ennyi pénzem, akkor szólhatok én is". Csak hát ez nem okés gondolkodás, de mégsem tudom nem így érezni.
Ti hogyan érzitek ezt?
A tanács lemaradt. Csak a gúny és az ítélkezés jött át az eltartott nőkről.
"Ha a barátom megunja a felállást?"
Milyen felállást? Hogy én harmadannyit keresek, mint ő?
Elég nehezen kivitelezhető, hogy én is ugyanannyit keressek, és nem azért, mert napi 2 órát dolgozom, a maradék időben meg a körmömet reszelem, hanem mert én nem programozó vagyok, hanem tanár, és vállalhatok az iskola mellett napi 5 tanítványt és dolgozhatok 15 órában, akkor sem fogok annyit keresni, mint ő. Nem tudtam, hogy csak egyenlő fizetéssel működhet jól egy kapcsolat, de kérlek világosíts fel.
És végül is akkor mi a tanácsod? Hogy szakítson velem, csak azért, mert én 200-at viszek haza és nem 600-at, mint ő? És keressen magához "méltó" nőt, aki szintén legalább 600-at visz haza? Vagy olasz nyaralás helyett csak a Balatonra menjünk, hogy 50-50% fizethessük a költségeket?
Ilyen hozzáállással elég rövid életű lenne mindenki kapcsolata.
De tényleg kíváncsi vagyok, hogy mégis te hogy képzeled el a dolgot, úgyhogy mesélj kérlek.
Pardon, a tanács tényleg lemaradt, de persze lehet mert nincs erre megoldás. A nők folyton azzal jönnek, hogy ők egyenlők a férfiakkal.
Nos, itt most egy nő mondta ki, hogy NEM egyenlők! Nem végeznek ugyanolyan értékű munkát, mint a férfiak többsége. És igen, ezért a legtöbbjük eltartott/kitartott, kinek hogy tetszik. És igen, hálával tartozol a barátodnak, mert olyan életet élhetsz, amilyet magadtól nem tudsz megteremteni, vagyis amilyet nem érdemelsz meg. Viszont piros pont neked, hogy érzed ennek a fonákságát, legalábbis egyelőre, de ez az érzés idővel el fog múlni és úgy fogod érezni, hogy mindez neked jár, mert nő vagy. Nőtársaid meg azt mondják rólad, hogy milyen jó partit fogtál ki...
Kérdező, ne foglalkozz Little Duck Bathing válaszával, direkt csak oda böfög valamit, ahová beírhat valami hímsoviniszta / szexista baromságot.
Nem végez olyan értékű munkát, mint egy férfi? Lololol. Valóban, tanárnak tenni egy értéktelen szarság, minek tanárok, csak reszelgetik a körmüket a melóban XD Hát persze. Más kérdés, hogy milyen helyzetben van az oktatás jelenleg, de erről az állam tehet, nem a tanárok, becsülendő, hogy nem lép le mind a francba.
nezd, mi sem egyszerűbb, keress 3x annyit mint most, ugorj el venni egy kecót mint az övé, azt kiadod albérletbe, és tulképpen meg is van a felezése a tárgyi dolgoknak.
Szóval ha úgy érzed ezek az anyagi javak ennyire zavarnak, akkor tényleg csak ennyi a dolgod.
valószínüleg ő nem foglalkozik ezzel, mert a párkapcsolat nem a pénzről szól, sajnos te még messze vagy attól hogy ezt megértsed, de ha úgy érzed hogy erre van szükséged akkor vagy azt teszed, amit fentebb írtam, vagy elhagyod és keresel egy másik férfit akinek se otthona, se normális fizetése, és akkor nem mentek vacsozárni, nincs koncert, nincs nyaralás, és máris helyreállt a lelki békéd.
" hímsoviniszta / szexista baromságot."
74%, te meg nősoviniszta szexista baromságot írtál, de mit lehet várni egy 1 bites habzószájú, frusztrált feminácitól.
Little Duck Bathing
Komolyan vannak emberek, akik így gondolkoznak? Téged nem nő szült? Mégis hogy gondolod, hogy egyik nem értékesebb a másiknál? Vagy hogy egyik foglalkozás értékesebb a másiknál?
A pénz határozza meg, hogy mennyit érünk? Az én 8 órányi munkám, amit gyerekek oktatásába, a jövőjükbe és ezáltal az ország jövőjébe fektetek valóban értéktelen?
Egy ápoló munkája értéktelen, csak mert alig kap pénzt az államtól? Valóban fontosabb egy honlap vagy egy alkalmazás kifejlesztése, mint a betegek gyógyítása? És mi van a női orvosokkal, a női kutatókkal, a női jogászokkal?
Na és mi van azokkal a férfiakkal, akik kevésbé jól fizető hivatást választanak? Ők is értéktelenek?
Olyan életet, amit nem érdemlek meg? Ki és mi szabja meg, hogy én mit érdemlek meg? A fizetésem? Azért, mert olyan világban élünk, ahol egy videojáték létrehozása többet ér, mint a gyerekek oktatása, én nem érzem magam értéktelennek. Nem mi nők választottuk, hogy kevesebb fizetést kapjunk ugyanazokért a munkákért és a diszkriminációt se, amivel egyes munkakörökre esélyünk sincs.
A kerdesedben a pénzen porogsz mint érték jelző mert egyenlotlennek érzed magad majd lejjebb beírod hogy nem a pénz mutatja az értéket. Akkor most komolyan mi a valós kérdésed ?
Ahogy olvasom tanár vagy vagy valami hasonló, kérlek probalkozz meg leírni a valós problemadat, sikerülne kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!