Lányok, ti is éreztetek már így srácok iránt?

Megnyugodtam, hogy valakinek van még érzelmi élete.

A párkapcsolat nem az elvárásoknak való megfelelés, hanem inkább egy érzelmi dolog. Volt egy válasz ebben a témakörben nem is olyan rég, ami nagyon tetszett.

Rávilágított arra, hogy sok itteni kérdező úgy viselkedik, mintha nem olvasott volna könyvet, ahol részletesen leírják, hogyan esik szerelembe a szereplő, illetve mintha nem lennének emberi kapcsolati. (Akár baráti, akár családi kapcsolatok.)

Örülök, hogy van még olyan ember, akinek igen is van érzelmi élete, és nem olyan dolgokat ír ki ide, amik legfeljebb a robotokra jellemzőek. :)

21/L

Igen. Nekem életem első párkapcsolata volt ilyen. Egy suliba jártunk, egyáltalán nem jött be a srác, sőt még csak szimpatikus sem volt, inkább taszított is a külseje, semennyire nem volt az esetem. Engem meg úgy többnyire szép lánynak tartottak, és sokan udvaroltak. Aztán volt egy sulis program, ahol egy csapatba kerültünk és elkezdtünk beszélgetni, kiderült, hogy tök jó fej és sokat tudunk poénkodni együtt. Aztán jó sokáig ostromolt, mire végül úgy döntöttem adok egy esélyt kettőnknek. Teljesen beleszerettem, imádtam minden porcikáját.

Sajnos utólag kiderült, hogy nem kellett volna, mert átvert és meg is csalt, szóval szakítás lett a vége...elég hamar ráadásul, de viszont tapasztalatnak jó volt, hogy BÁRKI BÁRMIT MOND, tényleg vannak olyan esetek, amikor a külső nem számít!!! :)

Igen, eddig minden kapcsolatom így indult.

Soha nem tudtam valakihez azért vonzódni, csak mert jól néz ki...mit kezdjek vele? Tegyem ki dísznek a szobámba? :D ha viszont jó a személyisége, akkor már tudok vonzódni hozzá.

23/L