Férfiak! Titeket pofozott meg nő? Ha igen, miért? Szerintetek jogos volt?

Anyu elég sokszor pofozott. Rossz kisfiú voltam 😃

Az erőszak az agyatlanok módszere, így tehát sosem lehet jogos.

Egyszer volt rá eset, hogy az exem nagyon felkapta a vizet egy veszekedés közben és eleresztett egy tenyerest, de elhajoltam és utána elég határozottan lefogtam.

Aztán amikor lehiggadt még neki állt feljebb, hogy miért lett kék-zöld foltokkal teli a keze,mert olyan erősen szorítottam és persze én tehettem mindenről. Azt hiszem nem kell magyaráznom miért lett az exem!!!

Anyám néha megcsapkodott de 13-14 éves koromban próbált utoljára megpofozni, amikor kétszer egymás után is kivédtem, és neki fájt... még nekem volt bűntudatom, mert a pofon jogos lett volna, de annyira reflexből védtem mindkettőt, hogy nem tudtam mit cselekszem....

Az exem is pofozott fel, amikor már nem jártunk, de még elrendeztük az ügyeinket, és mindketten éreztünk egymás iránt valamit... nála voltam, és annyit beszélgettünk, hogy ránk sötétedett. Kocsival voltam, és este 11 körül irgalmatlan fáradtság tört rám, és mondtam, hogy nem tudok így haza menni, mert elalszom a kocsiban. Itt alvás?

Hárított, tudta, hogy baj lesz belőle, ha ott alszom, és valami hülyeségbe belerángatom... ;) :D

Ezért összenyalábolt és rám adta a kabátot stb.

Én ott dülöngéltem mint egy bekábszerezett félkómás lajhár. Megragadott, megrázott és megmondta, hogy: "Amikor haza értél egyből hívjál fel, vagy sms-ezz, hogy rendben haza értél!!"

Én csak révetegen néztem rá.

Ő kérdezi egy újabb rántással: "Mit csinálsz elsőnek, ha haza értél??"

Én: "Kiverem!"

Ő: "NEM! Sms-t írsz! Szóval mit csinálsz, ha hazaértél??"

Én réveteg félmosollyal ránézek: "Elő veszem a halott csecsemős pornót és kiverem rá."

DURR egy pofon! NA erre felébredtem :D

Abszolút jogosnak éltem meg. Nem is haragudtam. Megköszöntem, és haza vezettem :) Nem is fájt, annyira fáradt voltam.

Másik alkalommal egy másik lány.

Kocsmában vitatkoztunk, hogy kinyomult rá a másikra és hogyan. Ő végig úgy próbálta beállítani, mintha én hajtottam volna rá, és iszonyatosan kamuzott. Amikor már ötödjére ismételte ugyanazt, én már mosolyogtam, mert szinte szánalmas volt, és mondtam neki, hogy "De hát nem igaz, amit mondasz! Nem a valóságot meséled el nekik!" (többen is voltunk ott)

Erre ő úgy érezte, hogy egy hatalmas pofonnal lezárhatja a vitát. Lekevert a semmiből egy akkorát, hogy csak néztem. (részeg is voltam, de azért az kemény volt.)

Azt nem éreztem jogosnak, nagyon-nagyon megsértett, felcseszett, hogy egy vitát ilyen módszerrel akar lezárni... mások előtt pláne. stb.

Nem is szóltam, csak felálltam, fogtam a cuccom és leléptem. Míg a buszra vártam addig vettem észre, hogy ott hagytam az irataimat, és visszamentem. Ott elkapott a társaság és mondták, hogy maradjak... a lány meg bocsánatot kért. És még megvolt az éjjel :D ;)

Ja... Az első hazavezetős sztorinál mikor haza értem tényleg írtam sms-t:

Én: "Meghaltam. Küldd a mentőt."

Ő: "Jó éjszakát ;)"

Én: "Neked is."