Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg rossz természetem van? L
Nem bízom az emberekben, és előbb szeretem kiismerni őket, mint ők engem. Társaságban leginkább csak megfigyelni szeretek másokat, aztán a reakcióik alapján kiválasztani, kivel érdemes külön beszélgetni. Halálom a személytelen társalgás.
Élvezem, ha zavarba hozhatok másokat, nézni a reakcióikat, ha egy helyrehozhatatlan helyzetben elszólják magukat (pl hogy tetszem nekik és hasonlók).
Leginkább nyílt őszinteséggel.
Pl a tanárommal megesett, hogy megkérdezte óra után, unalmasnak tartom-e, hogy ritkán szólok közbe. Reakcióm: ´mert nem érdekel. Te érdekelsz´. Onnantól kezdve rengeteget beszélgettünk, hülyéskedtem vele, jóban lettünk. Egyszerűen szimpatikus volt, jólesett.
De ismeretlenekkel is vagyok így, vonaton, utcán, suliban, munkában, bárhol.
Szeretem, ha néznek, ha érdekesnek tartanak, ha felfigyelnek rám. Tudom magamról, hogy szép vagyok, hogy sokan érdekesnek tartanak, sajnos ezt ki szoktam használni az érvényesülésben tiniként is már.
Akkoriban sanos rosszabb voltam, ha nem volt szimpatikus egy csaj, vagy keresztbe akart tenni, egyszerűen elvontam róla a srác(ok) figyelmét, aki tetszett neki.
Jártam pszichológushoz, szerinte rendbne vagyok, önbizalmam rendben, csak ne akarjak mindenkit félrevezetni (őt meg aztán végképp ne). Illetve, hogy ne haragudjak, de ő sose járna ilyen nővel, megérti férfitársait.
Barátaim se mindig vannak, ritkán találok olyan embert, aki hosszan leköt.
Mennyire katasztrófa ez?
Minden eddigi s ez utáni választ ignorálj.
Nincs veled nagy gond, csak hiába pár magas hátteret igénylő készség, még sem kezdted el igazán fejlődést, emiatt nem harmóniát kerested, hanem saját szemszögedből nézted. (Például személyes véleményed miatt, ami ezekből is ítélve nem valóságos, mert nincs rendes gyakorlatod olyféle gondolkodásban, megfosztottál valakit pasitól, ki tetszett neki, következményekkel nem törődve( akármit is elemeztél ott, ha mindig legjobbat vágynád, írtál volna arról is).)
"Pszichológusok" vagy minek merik nevezni magukat, nem képesek rendes komplexumok meglátására, s értem, miért mondják, minden rendben, de ez valójában nagyon kevés emberre igaz.
Kezdj el tudatosan gondolkodni, filozofálni, mi és miért legyen. Így majd elkezded tökéletesség felé irányítani változásod, így már tudatos fejlődésnek nevezve azt.
Írj nyugodtan, ha kell valami.
Van bennünk egy kis hasonlóság
Pl én is inkább megfigyelek elsőre, vagy gyorsan leszűröm az egyén stílusát és azt hogy ez számomra bejön-e.
Általában én ezeket ránézésre és hangleejtésre megtudom állapítani hogy ki milyen.
Társalgással hasonlóan vagyok, ilyen hülyeségekről beszélgetni semmi kedvem nincs ezért is inkább hallgatok legtöbbször (bár ha más nincs akkor mondok valamit aztán gyors lelépek).
Viszont a többi... hát inkább ellentéted lennék fiúként. Inkább olvadok bele a "semmibe" így nem kell smúzolgatnom mindenkivel.
Az hogy a természeted rossz-e...
Hát azt 1-2 nap után vagy találkozás után meglehet mondani, de így nem igazán.
Lehet hogy a számodra ,,érdektelen" emberekkel viselkedsz így míg akik fontosak teljesen más vagy. Tehát ezek olyan dolgok hogy lehet ez is, az is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!