Mégis mit kéne tennem, hogy elfelejtsem végre?

86%-os vagyok

9#-es általánosságban igazad van, ez tény.

De láttam én már példát itt arra is, amikor 2 házas ember szeretett egymásba, és ők mindketten a válás mellett döntöttek akkor. Ennek már 17 éve és nagyon jól megvannak, nem bánták meg a döntést..

De itt is olvastam egy aranyos sztorit egy srácról, aki ráadásul egy haverja barátnőjével jött össze annak idején.. Ahogy fogalmazott, nyilván nem egy erkölcsös dolog, de nem érdekelte, az a lány neki" mindent és mindenkit kárpótol". Ennek is már több éve.

Nem azt mondom ezzel, hogy mindenkinek színt kell vallania, vagy "bele kell kavarnia"... Csak hogy nem ítélem el egyből azokat, akik ilyen helyzetben vannak.

Én csak azt mondom, hogy nem szabad örök érvényű szabályként gondolunk semmire, pl hogy ha kimutatom az érzéseim akkor megalázom magam és a másiknak is kellemetlen lesz. Mert ott van bizony az esetek kis része, amikor megéri. (Bár tényleg kis hányada, ezt aláírom)

Egyébként vagyok ilyen szituációban én is épp, borzalmasan rossz, kínzás. 10 éve éreztem hasonlóan egyedül, nem minden héten tapasztalok ilyet, ezért gondoltam úgy, hogy talán nem szabad kőbe vésni, hogy ilyet nem szabad és ne is mutasd ki a másiknak. Mert az is előfordulhat, ahogy a fenti esetben is pl, sokat veszíthetsz vele..

(Hozzáteszem magam ellen beszélek kicsit, mert bár testbeszédemből, öntudatlan jelekből tudhatja csak a másik hogy érdekel engem, én is úgy vettem észre, hogy őt sem feltétlenül csak haverként érdekeltem, de ennél nem történt több konkrétum, nem is láttam már hónapok óta egyáltalán.. Mégis minden nap eszembe jut ugyanúgy, ilyen pedig nem igen volt.)

Viszont ha gyakran találkoznánk, nem tudnám palástolni az érzéseimet, de szerintem ha nagyon oda van az ember valakiért, akkor ilyet kár is kérni, még a környezete is észreveszi és látja, ha 2 ember úgy is érdeklődik a másik iránt.

- a szerelmet és a pénzt nem lehet letagadni, ez ilyen.

Rám pl már az első bemutatkozásunknál tett aranyos( tényleg, nem gúnyból) apró féltékeny megjegyzést a párja, pedig akkor találkoztunk csak először...

(És hozzáteszem nem is történt semmi konkrétan a bemutatkozáson kívül pedig. persze lehet csak extra mód féltékeny a lány, ki tudja.)

A lényeg a lényeg, hogy a vonzalmat amúgy is nehéz letagadni, az öntudatlan jeleket meg aztán pláne nem tudod, szóval tök mindegy. :)

Ennyi szerintem még nem bűn. A döntés az már amúgy is tudatos és rajtad múlik, hogy teszel is-e valamit vagy sem.

De ha boldog a párjával a másik, akkor a felejtés a megoldás, és felesleges bármi konkrét megmozdulás.