Férfiak! Ti járnátok feminista nővel?

Akkor jó sok lehet a mocsok vállalat, aki ilyen szempontok szerint válogat. Olyanról nem hallottam, amelyik nyíltan hirdeti az egyenjogúságot, de ha létezik, akkor legalább az normális. És mondjuk nemcsak titkárnőt keres, aki jól néz ki és majd egyéb szolgálatokat is tesz a főnök úrnak (igen, konkrét álláshirdetésekben is olvastam ilyet).

Tapasztalataim szerint a nők nagy többsége olyan helyeken dolgozik, diplomától függetlenül, amiknek a társadalmi megbecsültsége 0 (pl. pedagógus, adminisztrátor, ügyintéző stb.) és nem valami jövedelmező. Ezeken a munkahelyeken elvétve találsz férfit.

Egy nő legyen nő, nem egy egy magát férfinak képzelő nővel akarok járni bocs.

Amiről beszélsz annak semmi köze nincs a feminizmushoz, az egész mozgalom átcsapott egyfajta diktatorikus gyűlöletkeltésbe és viszályszításba a férfiakkal szemben.

A feminista nőket SOHA nem az zavarta, hogy kinyitják neki az ajtót vagy vesznek nekik egy virágot, hanem az, hogy nem volt szavazati joguk és nem kaphattak munkát mert a háztartásba voltak szorulva. Mielőtt ez a mozgalom elindult volna nemhogy magas beosztású nő nem létezett, hanem munkahelye sem lehetett. Ma pedig már elnökválasztáson indul nő az USA-ban.

Tehát minden amiről te beszélsz már nem aktuális, a nők elérték a céljukat, egyenjogúak. Én azt látom, hogy ugyanannyit keresnek mint a férfiak. Az, hogy per-pill még nincs elég nő magasabb beosztásban, na fene, én sem vagyok magas beosztásban pedig férfi vagyok, én kiket gyűlöljek érte, a koalákat?

Egyszóval, te nem feminista vagy csak annak gondolod magad pedig magával a fogalommal és annak jelentésével sem vagy tisztában.

Én másképp tapasztalom. :)

Meg nem hiszem, hogy azzal, ami az én diplomám lesz, nem fogok jó állást kapni. Folyamatosan keresnek ilyen embert, és igen, ebben a szférában nagyon sok a nő, de itt meg is becsülik a munkavállalókat. Ráadásul - mivel felsőbb évesekkel is beszélgetek - nagyon sok nőismerősöm van, aki szintén ilyen szakon végzett, és szuper állása van szuper fizetéssel. Az, hogy neked esetleg nem sikerül, még nem a férfiak vagy a társadalom hibája.

Aki akar, az tud. Ennyi. Gondolj Marie Curie-re, az egyetlen emberre, aki két különböző tudományágnak is Nobel-díjat szerzett. Úgy tudom, nők közül ő volt az első. Nos, akkor még sokkal rosszabb helyzetben voltak a nők, kevesebb joggal, mint most, Curie mégis megcsinálta! :) Még ma is ismert a neve, csodálatos az, amit végbevitt. Ha példaképet kell választanom, egyértelműen Curie lesz az, nem egy olyan, aki mást sem tudott, csak rinyálni.

Egyébként ez a vállalat, aminél vagyok, már a hírekben is szerepelt. Ha feminista vagy, akkor észre kellene venned azokat a vállalatokat, ami a te értékrendednek megfelelőek, tudni, melyek ezek. Nem csak a rosszat kell nézni. Persze, hogy sok amúgy a mocsok vállalat, mert mi a vállalat célja? Profitmaximalizálás. Igen, legtöbbet az embereken tudnak spórolni... De! Egyeseknél van már etikai kódex, és ha egy férfi zaklat esetleg, vagy egyenlőtlenül bánnak veled, akkor tudod jelezni. Az más kérdés, hogy sokat nem használják, mert besúgónak és árulkodó Júdásnak tekintik magukat, és csendben szenvednek. Sőt, ha bizonyított, hogy amiatt nem vettek fel, mert nő vagyok, akkor fel is jelentheted a cégek. (Ugyanúgy, ahogy akár egy roma is tehet bejelentést, amiért a származása miatt érte megkülönböztetés.)

A pályák, amiket felsoroltál. Nos, a legtöbb tanár, akit ismerek, mesélte, hogy már kicsi korától kezdve tanárnéniset játszott, és mást nem is tudott volna elképzelni. Hivatásának tekinti a szakmát, az más kérdés, hogy te azon pörögsz, hogy a társadalom(=idegen emberek összessége) mit fogad el. Képzeld el, van aki például GRAFIKUSnak tanul. Statisztika alapján ez a legalacsonyabban fizetett munka ma Magyarországon, tehát általában se a férfi, se a nő nem lesz milliomos belőle. Társadalmilag le is nézik, hogy 'csak rajzolgat.' Akkor mégis miért választhatja valaki pont ezt? Mert az álma, a hivatása, olyan dolog, amivel egész életében foglalkozni akar.

Egyébként, csak hogy női pozitívumokat említsek(amiket szívesen fogadok, hiszen anyának lenni nem lehet könnyű):

- ha volt diákhiteled, és még suli közben esel teherbe, vagy suli után vállalsz 3 gyermeket, akkor elengedik. A férfinak csak egy részét engedik el

- ha már munkaviszonyod van, és teherbe esel, akkor a gyermeked 3 éves koráig védettséget élvezel, nem bocsáthatnak el

Ezeket egyáltalán nem tekintem alárendeltségnek, lenézésnek - sőt, örülök, hogy az anyagi terhet részben leveszik a vállunkról.

21/L

Járnék, hát. Sok szempontból feministának számítok, a leírtakat a magam részéről alap dolognak tartom (időnként ki is húzom vele a gyufát másoknál).

26F

Nő vagyok, feminista, de ami szófosás itt ment, az az esetek többségében semmi más, mint feminácizmus.

Ami miatt verni kell a palávert, az a 68%-os által is helyesen felvetett munkabeli problémák, mint a reproduktív korú nők védtelensége, az üvegplafon vagy a munkamegosztás egyenlőtlenségei (a férj és a feleség is ugyanannyit dolgozik, mégis a háztartás + gyerek még mindig sok esetben a nő kizárólagos feladatai). Szerencsére a jogszabályok már sok helyen törekednek a nők védelmére, de mint minden szabály, ezek is kijátszhatók, így a fejekben kell rendet tenni.

Ami még zavar, az a társadalmi megítélés: ha én teszem azt a karrieremet építem nőként, és nem akarok családot, akkor közutálat tárgya vagyok, és egy vaskos réteg elítél. Ha férfiként teszem ugyanezt, akkor csak szimplán ügyes lennék. Kiemelném, hogy nemcsak férfiak, de nők tömegei is elítélik az ilyen nőket... na, ezen a felfogáson kell változtatni.

Na de nem azzal, hogy a kabátfeladáson vagy szőkenős vicceken picsogunk... ez csak kontraproduktív és nevetséges, azoknak a nőknek az eszközei, akik életükben nem találkoztak a nők valódi problémáival.

#67 Ismerek mérnök nőket és vezetőket is. A szakma maga alapvetően megy nekik is, vannak dolgok amiben akár jobbak is mint a férfiak, viszont a női vezetők egytől egyik botrányosak akikhez eddig szerencsém volt.

Először is a legtöbb nő túl irgalmas ehhez a pozícióhoz, egy nő képtelen meghozni a szükséges nehéz döntéseket és sokszor a mensi (szeszélyes, szentimentális érzelmi világ) befolyásolja őket a döntéshozatalban. Alapvetően sok esetben nincs tekintélyük sem, mert fogalmuk sincs róla, hogy milyen módon kell ezt elérniük. Ez teljesen elfogadhatatlan szerintem egy vezetőnél.

Aztán volt, hogy női projekt menedzserrel dolgoztam együtt és valami rettenetes volt. Látszott rajta, hogy érzi magán, hogy gyenge és ezt próbálta poénkodással és sok esetben mellébeszéléssel leplezni. A projekt bedőlt, részben az ő hibájából, mivel termesztésen nem járt utána bizonyos jogszabályoknak amik alapvetőek lettek volna a dolgok helyes lefolyásának érdekében. Rá is kérdeztem az egész előtt a szerződés aláírásakor, hogy rendben van e ez így, erre mondta mosolyogva, hogy persze ő mindent kézben tart. Nem az én dolgom volt ezzel foglalkozni, kompetens félként kezeltem, kár volt.

Nem azt mondom, hogy nincs férfiben is rettenetes vezető, vagy hogy minden nő rossz benne, de tapasztalataim alapján ez a helyzet és túl vagyok már jó néhány üzleten, projekten.

Szóval az túlzás, hogy minden nőnek a tűzhely mellett van a helye, de elég sokan másban aligha jeleskednek.

Azzal egyetértek viszont teljesen, hogy ha karrierista vagy, akkor ebbe senki se szóljon bele. A te életed, azt csinálsz vele amit akarsz.

Amúgy ez a fizetéses dolog is eléggé el van túlozva. Férfi/női orvos magánszférában egyenlően keresnek. Könyvelő szintén. Mérnökök, itt talán van egy kis megkülönböztetés. Informatikában pedig a kutyát sem érdekli a nemed, de az tény, hogy ~90%-ban férfiszakma. Gondolom azért, mert a nők többségét egyszerűen nem érdekli, amivel semmi probléma egyébként.

Csak tudnám honnan szedtek itt kommentelők olyat, hogy mi férfiak akarunk lenni meg férfinak képzeljük magunkat? Még utalni se utalt ilyenre senki.

Nekem annyi volt a hozzászólásom, hogy hasonló végzettséggel hasonló állást szeretnék betölteni, lehetőleg hasonló fizuért, és ne legyek leírva azért, mert nő vagyok és esetleg valamikor a jövőben lesz gyerekem.

Ez meg végképp off, de erre a "ha szülsz 3 gyereket, elengedik a diákhitelt" dologra azért annyit reagálnék, hogy ez egy tipikus nesze semmi, fogd meg jól. Szerintem manapság elég kevesen merik bevállalni a 3 gyereket. Egyrészt pénz sincs a tisztességes felnevelésükhöz, másrészt látható, hogy hány anyuka marad egyedül a gyerekével/gyerekeivel és utána szinte nyomorognak. Természetesen mindenkinek a maga döntése, hogy hogyan alakítja az életét, de erre azt mondani, hogy én mint NŐ ezzel mekkora előnyhöz jutottam...

69. Miért, mit kellene még csinálniuk?

Az, hogy nem mered bevállalni a 3 gyereket, a te dolgod. Az, hogy csak azt nézed, hogy mennyien maradnak egyedül, hány család megy szét, az a TE saját pesszimizmusod. Nekem is egyedülálló anyukám van. Ennek ellenére tudom, hogy nem minden férfi köcsög, számtalan ismerősöm van, aki ölelésekkel, puszikkal köszönti az édesapját. (Látszik rajta, hogy őszinte a szeretete.)

Egy kapcsolathoz, családalapításhoz sosem lehet úgy hozzáállni, hogy 'úgyis egyedül maradok a gyerekekkel', ahogy egy állásinterjúra sem mehetsz el úgy, hogy 'áh, úgyis a férfit veszik fel helyettem.' Ez egyszerűen negatív hozzáállás, ne haragudj, de ha HR-es lennék(ami még lehetek is a diplomámmal, nőként - és sok női HR-es van), én sem téged választanálak. Az 'úgy sem fog sikerülni'-ben ugyanis bár benne van a lemondás, ha a híres karrieredhez is így állsz hozzá, akkor nem csoda, hogy nem te vagy a befutó.

Elöregedő társadalomban élünk, persze, hogy nem lesz ingyenes a fogamzásgátlás, sőt gyerekvállalásra ösztönzik a párokat. Lehet, hogy ez neked fáj, mert én is örülnék, ha 100%-ban TB támogatott lenne a gyógyszerem, DE később rá fogsz jönni, hogy egy elöregedő korfa nem jó. Kevés fiatalnak kell eltartania rengeteg nyugdíjas korút, mire fel a nyugdíjkorhatárt kitolják - így az idős éveidet sem élheted meg nyugodtan, amikor már a legkevésbé hiányzik az, hogy az 50. munkaéved 100. napján is be kelljen menned.

Szerintem ez teljesen korrekt.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem csak a két véglet létezik,a háziasszony meg a karrierista: van, aki igen is tanul, jól is keres, de szeretne családot is mellé. Szerintem mindkettő simán meglehet, számtalan ilyen anyukát és apukát ismerek.

21/L