Lányok/nők, ti hogyan álltok ahhoz, ha egy fiúnak/ férfinak a vérei az elsők?

Az, hogy statisztikailag a kapcsolatok nagyobb része válással végződik, még nem ok arra, hogy félvállról vegyem a sajátomét. Az itt és most a fontos, hogy abba, amit csinálok, beleadjam a lehető legtöbbet, és hogy jól csináljam, legyen az párkapcsolat, vagy legyen egy vasárnapi ebéd. Az ebédet is legjobb tudásom szerint készítem el, és nem főzök szart, mondván, hogy az esetek 100%-ában úgyis szar lesz belőle.

Nem kell eldobni a szülőket, rokonokat csak azért, mert párkapcsolatod van. Aki ilyet kér tőled, az épp úgy éretlen egy kapcsolatra, mint aki a vérrokonait állítja a társa fölé. Viszont vannak prioritások, amik az ember élete folyamán változnak. Amíg otthon élek, a szüleimmel, testvéreimmel, addig ők az fontosak, de már akkor is vannak más fontos dolgok, más fontos emberek az életemben. Rossz, és kifejezetten egészségtelen az a családstruktúra, ami választásra kényszeríti az embert (Vagy a barátaid, aktuális szerelmeid, vagy mi, a családod). Normális esetben ezek nagyon jól megférnek egymás mellett. Aki így szocializálódik, az képes lesz a különböző kapcsolatokat megfelelően kezelni, annak később sem okoz gondot, és nem lesz sem külső, sem belső konfliktusforrás, hogy akkor most a vér szerinti, vagy a választott családja legyen-e az első. Mindenkinek meglesz a maga polca az életében.

Meg mindig kodositesz kerdezo es az egesz vilag gondjaval vagy elfoglalva. Nem tudod megoldani h kevesebb legyen a valas, csak a sajat eleted folott van hatalmad. Mondd el h veled mi tortent! Mi bant?

Amugy meg nincs olyan h legszentebb kapcsolat. Ha belenezel a csaladi kapcsolatok topikba ak lathatod h verrokonok kozott is mennyi arulas van.