A férfiaknak miért fontos hogy egy nő (a barátnőjük, feleségük stb) kiszolgálja őket?

Mert: nem akarok mellé cselédet fogadni, qrvákhoz járni.

Maradjunk annyiban, h ha nekem ki kell elégítenem minden igényét, hadd várjam el ezt én is kölcsönösen.

26/F

Én imádok főzni, ezért szinte mindig én főzök. Ő szeret enni, és szinte mindent megeszik, tehát megnyertük egymással a főnyereményt.

Néha van hogy nem tudok főzni, de nem omlik össze a világ.

A munkatársai azért irigykednek, mert mindennap csomagolok neki uzsit, van innivaló, szendvics és ebéd, és olykor nasi is. Sokáig dolgozik. Szoktam neki szerelmes üzit is rakni az uzsonás táskába. Szóval mindennap az a téma, hogy mit csomagoltam és írtam neki.

Én nem tudom, mit értesz kiszolgálás alatt.

Azt mondom, hogy igen, mert jól esik a törődés.

A barátnőmmel nem lakunk együtt, tehát mindenki a maga kérójában csinál mindent, de szívmelengető dolog számomra, hogy mikor reggel készülök a munkába, kivasalja az ingemet kérés nélkül, beágyaz vagy ha látja, hogy van valami a mosogatóban, elmosogat.

Nem kérem meg erre és ha nem teszi meg, hát nem leszek rosszul, de a törődés érzése megfizethetetlen.

Az ágyban is ez a lényeg a készségessége, amiből érzem, hogy szeret és bármire hajlandó értem.

Gondolom, hogy ő ugyanezt szereti bennem és ugyanígy vélekedik ezekről.

Szerintem ki szokott alakulni. Én azért főzök mert imádom csinálni, a párom pedig nem elég türelmes (kb a kaja felét megeszi félkészen és főtt ebéd nem marad)

Ő matat a gépemben, mert szereti buzerálni... Aztán vannak dolgok amiket nem szeretünk azt úgy osztjuk fel, hogy ki miben, jobb, hatékonyabb. Én ezért vasalok, mert ő katasztrófát okoz vele. Ő festi ki a lakást, mert én csak összemaszatolom.

Tehát ha meg van osztva a munka akkor mi a gond? Ha hozzá szokott, hogy te a szívedet az ételbe főzöd bele mindennap, akkor biza furcsa lehet, hogy ez elmarad. De ebből szerintem nem kell háborús indokot kreálni, felesleges.

Nagymamáim mind így csinálták. Férfinak a munkahelyi dolgán kívül semmire nem volt gondja otthon. Semmit nem intéztek vagy csináltak. Gyermeknevelésben szintén nem vettek részt.

Szüleimnél már apám is főzött bár rémesen és csak magának. Gyerekeinek nem csinált vagy adott volna semmit.

Mosógépben mosni szokott, mosogatni is mostanában.

Barkácsolási munkát unaloműzésből maximum. Kert meg kocsi nincs.

Én egyenlő munkamegosztást várok majd el, párom látszólag egyetért, de anyósom nem. Úgyhogy lehet lesznek még meglepetések ha összeköltözünk.

De így is félrelépett az összes férfi felmenőm, hiába volt fényesre nyalva a seggük.

A nők mártír életet éltek, felaldoztak és kibírtak mindent a gyerekekért meg az idilli látszatért.

Válni nagy szégyen volt, úgyhogy inkább tűrtek az asszonyok.

Aki meg nem, azt kinézték.

Lehetséges hogy tovább tartott, de jobb nem volt ettől.