Nők választanátok magatoknak egy tőletek szegényebb, butább, kevésbé talpraesett csúnyácskább férfit, esetleg testi/lelki fogyatékost párotoknak, csak azért is, mert az illető nagyon tud szeretni és ragaszkodni?

Nem.

Ezzel az erővel hozzámehetnék feleségül egy kutyához, mert ennyit tud az is nyújtani.

Sőt, a szellemi fogyatékosok is nagyon tudnak szeretni és ragaszkodni, de nem gondolom hogy normális ember képes lenne csak azért vele lenni.

Tudod, egy normális, ép elméjű, teljes értékű ember ennél sokkal, de sokkal többet vár el a társától.

Tartós kapcsolatnál, mondjuk ha valaki családot és gyerekeket akar, komoly kérdés, hogy ebből mit örökölnek, és mit nem.

Mert nem olyan baromira romantikus, mikor a fogyatékos pasitól születik két fogyatékos gyereked, és életed végéig minden napod arról szól, hogy őket ápolod.

Szegényebb, vagy butább, vagy kevésbé talpraesett lehet, már csak azért is, mert én egy betonkemény csaj vagyok. :) Sok pasi van, aki nem tudja felvenni velem a versenyt. Szép én sem vagyok, tehát ezt nem is várom el tőle se.

DE! Ha egyszerre tartós munkanélküli, tanulatlan, és képtelen elintézni egy csekkbefizetést egyedül, és állandóan rajtam lóg, és gyakorlatilag megfulladok tőle, akkor baromira gyorsan el fogom hajtani a bús pi.csába.

A nagyon szeretés és ragaszkodás egy bizonyos határig jó. Aztán onnantól olyan, mint amikor a futóhomokba kerülsz. Belefulladsz, megöl, és szabadulni is nehéz.

Ez már önmagában is elég ahhoz, hogy egy nő menekülőre fogja, még egy okos, pénzes, és helyes pasi is képes így elűzni a nőket.

Nem. Nekem az, hogy a másik szeret, nem elég, hogy összejöjjek vele. Ahhoz meg nekem is szeretnem kell, vonzódnom kell hozzá... az romantikus elképzelés, hogy én nem érzek iránta semmit, de adjak a kapcsolatnak egy esélyt, hátha megismerem... de nem működik... mert mindkettőnket tönkreteszem vele hosszútávon.

Nálam az intelligencia meg a talpraesettség kb. alapvető egy férfinál, anélkül nem tudok vonzódni hozzá. A többi... fizikai vonzalom is kell, legyen, de nem kifejezetten a címlapfiúkra bukom, így lehet, más szerint csúnyább nálam a párom, de más szerint meg szebb... testi fogyatékból ha nem olyan, amiben már a kapcsolat kezdetétől 24/7 nekem kell ápolnom, akkor annyira nem zavarna. Lelkibeteg - kicsit én is az vagyok, szóval amíg nem szélsőséges, addig nem baj. Jelenlegi párom kevesebbet keres nálam, szóval engem nem zavar, ha szegényebb (max. az zavarna, ha Bp.-n fizikai közmunkát végezne vagy várná a segílyt).

Nem. Sokan tudnak nagyon szeretni és ragaszkodni. És?!

Persze, kell hogy szeressen a másik, de nem gondolod, hogy az is fontos lenne, hogy én szeressem az illetőt?

Tőlem szegényebbet jelenleg nemigen tudnék választani. :D De viccen kívül, ha jól állnék anyagilag, nem bánnám, ha a párom szegényebb lenne. Csúnyácskább? Attól függ. Volt már olyan barátom, aki csúnyácska volt, mégis levett a lábamról egy idő után (sajnos sok más nőt is, mint később kiderült, de hagyjuk). A testi és lelki fogyatékosságra nem tudok mit mondani, ez a fogyatékosságtól függ.

Kevésbé talpraesettet nem. Több ilyen sráccal próbáltam kapcsolatot, nem igazán jött össze, ezzel a típussal nem illek össze sajnos.

Csak azért sem választanék valakit, mert tud szeretni és ragaszkodni, holott ez a két dolog nagyon fontos. De CSAK ezért, ha amúgy nincs vonzalom iránta sem testi, sem lelki, akkor nem menne. Sem én, sem ő nem lenne boldog egy ilyen kapcsolatban.

Nem.

Én egyébként sem szeretem, ha valaki ragaszkodó. Szeretni meg bárki képes.