Páromnak rengeteg barátja van, állandóan hívogatják sörözni, nekem meg nincs egy barátnőm se. Ezt már szóvá is tette. Mit csináljak?

Gondolom látja rajtad, hogy nem szereted, ha nélküled megy el, ezért biztat arra, hogy legyen neked is társaságod.

Az tényleg nem egészséges hosszútávon, ha nincsenek külön programok, főleg, ha az egyik félnek erre igénye lenne, de a másik visszatartja.

Én elég introvertált vagyok, pár barátnőm van csak és velük is többnyire facebookon kommunikálok, kb. havi 1-szer megyek el valahova...a párom kimenősebb, viszont engem nem zavar, hogy ő elmegy. Így nagyon jól megvagyunk évek óta.

Úgyhogy lehet, hogy fejben kéne rendet tenned, hogy ne zavarjon, ha a párodnak megvan a saját társasága, ez normális.

Ha viszont te is igényled a társaságot, akkor próbálj barátkozni. De ne külső nyomásra, csak ha te is akarod.

Szerintem azért tette szóvá, mert te érezteted vele, hogy zavar, amikor elmegy a barátaival valahova.

Szerintem is az a jó, ha van külön program is, nem kell úgy tenni, mintha a világon rajtatok kívül nem is létezne más ember.

Csinálj néha te is külön programot. Csak van egy unokatesód, tesód, egy munkatárs, akárki, akivel néha elmehetnél valahova.

Vagy legalább ne éreztesd vele, hogy neked gond, ha ő találkozik a barátaival.

Találj valamit hobbit, amivel lekötöd magad.

Pl. eljárhatsz sportolni és ott már barátokat is találhatsz.

Vagy van egy ismerősöm, aki gyöngyből készít ékszereket és ő egy olyan klubba jár, ahol időnként összejönnek a gyöngyösök és együtt csinálnak valami programok. Szóval sok mindent lehet csinálni.

Én konditerembe járok. Nem ismerkedni meg barátkozni akartam, csak mozogni. Aztán mégis megismertem egy csomó embert.

Vagy pl. jártam egy tanfolyamra már felnőttként és akkor is volt egy két csoporttársam, akivel tök jóban lettünk.

Egyébként visszahúzódó vagyok és mégis minden társaságban sikerül ismerkednem. Ha nem is én kezdeményezek, de ha valaki odajön hozzám, akkor örülök neki és nyitott vagyok.

Átéltem a férfi oldaláról ezt és ráment a kapcsolatunk.

Én dolgoztam napi nyolc órát, másodállásban vállalkozó voltam és sok barátom volt programokkal (egy egyesület, tele táborokkal, rendezvényekkel, néha több naposokkal), ahova ő nem tudott beilleszkedni, így nagyon sokat unatkozott egyedül és egyre több hülyeség járt a fejében, amiből féltékenység lett.

Javaslatom: keress érdeklődésedbnek megfelelő hobbit, Facebook csoportot, ahol távolról ismerkedhetsz emberekkel. Menj el sportolni, rövid kreatív tanfolyamokra (pl, főzés, rajz), kirándulásokra, kulturális eseményekre vagy komolyabbakra (pl nyelviskola, fotós suli stb.), ahol hasznos és szórakoztató dolgokat csinálsz és közben magától jön az ismerkedés.

Munkahely, iskola nincs? Semmiképpen ne ülj otthon egyedül, mert ha komolyra fordul és jön a baba, beleőrülsz, ha nincsenek barátnőid.