Mit szólnál hozzá, ha ezt mondaná a barátod/férjed, kiábrándulnál belőle?

30 : mi a gyávaság azon ha az ember elgondolkozik ezen ? egyértelmű hogy otthon gondolkozol,mivel most nincs háború .. Ha lenne,az lenne a gyávaság,hogy csak azon pörögnél hogy tudnál lelécelni,és még egy szikra gondolatnyi formában se jutna eszedbe egy másodperc erejéig,hogy talán mégse menekülsz el,hanem segítesz annak a pár tízezer embernek akik nem futamodnak meg,és szembeszállnak az ellenséggel.Ha mindenki így gondolkodna hogy csak menekülne amerre lát,nem maradna ember,szép egy sztori lenne,az aztán tényleg elmondana mindent a magyarokról,hogy milyen gyávák vagyunk.Azért a magyar népnek szép történelme van,ha mindig megfutamodtak volna,érdekes lett volna.Szerintem teljesen mindegy hogy 500 vagy 1000 év telt el,minden emberben benne kellene valahol hogy legyen,hogy nem csak magamat nézem,meg a közvetlen környezetemet,hanem teszek azért hogy összességében is fenn maradjunk.Független a politikától,meg kik irányítják az országot,csupán egy alap gondolat,hogy megvédem a területünket.Mit érsz el vele ha elmenekülsz ? Elmész valahova,senkiházinak néznek,örülsz ha odadobnak neked egy kis kaját,vizet,az a pénzed is elfogy egy idő után amit magaddal viszel,vagy kirabolnak,ezer emberrel alszol együtt egy kis területen,és ki tudja lenne-e lehetőséged felépíteni újra az életedet máshol.Egyeseknek lehet,hogy szerencséje lenne,de sokaknak nem.Ha már választani lehetne,inkább itthon halnék meg harc közben,mint idegen területen mocsokban,kiszolgáltatva,végelgyengülésben.

Nem csak a fotelből filozofálok.Munkaterületet váltottam elég élesen,pontosan ilyen dolgok miatt,mert mivel bennem vannak ezek a gondolatok,ezt gyakorlatban is akartam csinálni.Tüntetésekre nem járok,munka mellett nem is lenne időm,a téma kimondottan a háborúra összpontosult.Nincsenek millióim hogy szegényeket támogassak,de magamhoz mérten mindig adok a hajléktalanoknak,és már neten keresztül is segítettem párszor embereknek tárgyi dolgokkal.Szívesen lemennék a határhoz is,csak egy dolog miatt oda nem mehetek,mert egyetlen-egy dolog miatt nem felelek meg.De ha káosz lenne országon belül,a munkám és egyéb miatt is szükségét érezném annak hogy odaálljak az első sorokba,még mindig nem értem mi ezzel a gond.Attól még hogy nő vagyok,ez nem jelent semmit,mert az elszántság a fontos.Népcsoporttól függetlenül nem adok igazat senkinek,mert mindegyik csoportban az emberek ugyanazt érzik.Azokat a menekülteket meg véletlenül se támogatnám akik most jönnek,semmivel az égvilágon,mert javarészt nem menekültek,nagyon sok vígan elvan a pénzével amit egy bizonyos szervezet utalt nekik,a kis telefonjával,és még az ételt is semmibe veszik,kidobálják.Tehát ez a téma engem nem érdekel.Az érdekel,hogy ha egyszer történik majd itt valami,ha nem most,5-10 év múlva ki tudja,kik lesznek azok az emberek,akik ténylegesen önszántukból akarnak majd cselekedni.Gyávának végképp nem tartom magam,mert mindig is oda mertem állni sok fős csoportok elé,akik nem magyarok voltak,nem ijedtem meg soha.Ha meg fejbe lőnek,vagy eltalál valami,nincs időm megijedni se,de lehet hogy előtte pár óráig azért tettem hozzá cselekvésben a védelemhez,hogy ne árasszon el minket az ellenség.