Hogyan higgyem el, hogy nekem is lehet szép barátnőm, ha 26 év alatt még sosem volt?

Akkor már kezdem érteni a férfiak problémáját, talán tényleg van abban vmi ami miatt naponta sírnak az oldalon:D meg hogy mennyivel több pasi van/akar ismerkedni az oldalon. Milyen fura lenne, ha a nők lennének többen és nekik kellene küzdeni a férfiakért:D

Tényleg érdekes különben, hogy így megnőtt azóta a férfiak száma. De gondolom a háborúk nagyban közrejátszottak abban, hogy akkoriban kevesebb férfi volt. Talán egy harmadik világháború minden gondot megoldana:D (persze csak poén, remélem nem lesz)

Azért a világstatisztikákat is érdemes figyelembe venni :) Katarban 75% a férfi 25% a nő :D Azért az nem semmi. Arab országokban is emelkedettebb a férfiak száma az össznépességre vetítve is (természetesen itt is igaz, hogy a nők tovább élnek, szóval fiatalabb korban még markánsabb a különbség). És érdekes, hogy az arab országok már jó régóta háborús zónák. Gyanítom, hogy a kettő összefügg. Ha lesz 3. vh, az vagy a vízért vagy a nőkért folyik majd (a Maslow-féle motivációs piramis egy szintre rakja őket, ráadásul egy motivációt vizsgáló kísérletben egy étlen, szomjan és társ nélkül hagyott patkány amint feloldották a ketrecét, na mi volt az első dolga? Szaporodni. Csak ez után ivott. Érdekes.) Amúgy ahol a víz szennyezettsége kritikus: Kína, India ott is nagyon erős a férfitöbblet.

Nem lesz itt túlnépesedés a természet megoldja. Létrehoz egy valag férfit aki nem tud nővel párosodni. Persze akkor jön a kérdés, hogyha azt akarom, hogy valaki legyen a párom akkor át kell pártolnom a melegekhez? (Statisztikailag)

Na az sokkal durvább különbség:O Ott aztán tényleg gondban vannak szegény férfiak. Ez a patkányos kísérlet is érdekesen hangzik, ezek szerint nagyobb a fajfenntartás ösztöne mint a saját egyéni életben maradásé? :D Ez is érdekes. Bár én nem szeretem az állatokon való kísérletezést, legyen az nyuszi vagy akár patkány.. szegények ők is élőlények:( Nemtudom, hogy ez embereknél is ugyanígy lenne-e, mert embereken való kísérletezés ugyebár tiltott, de szerintem ha valakit halálra éheztetnének és szomjaztatnának nem az lenne az első gondolata, hogy közösüljön, főleg mivel addigra alig maradna ereje bármire is, nem hogy arra.

Az alapvető ösztönök ugyanúgy működnek, a fajfenntartás motivációja pedig mindig megelőzi az önfenntartásét (rengeteg állatfaj elpusztul szaporodás után, az imádkozósáska hímjét meg a nőstény egész egyszerűen befalja, hogy pótolja az utód létrehozásába fektetett energiát.) Az emberben az ego képes felülírni ezeket a motivációkat annak ellenére, hogy ugyanúgy megvannak.

Igen ezek az ösztönök az állatoknál mindenképp erőteljesebben jelen vannak. Lényegében ez (is) különböztet minket az állatoktól:D meg az állatok csakis kizárólag a fajfenntartás miatt közösülnek (kivéve a delfin asszem, aki ugyanúgy képes élvezni akár az ember.. de hogy ezt hogy állapították meg?:D), az ember viszont majdhogynem fele-fele arányban az élvezetért és a fajfenntartásért. Magyarán nem az az elsődleges szempont.

16: Nem igazán a természet oldja meg. Ez kissé bonyolult is etikai szempontból. Tudniillik 100 női magzatra 125 férfi magzat jut. Ez egy nagyjából fix arány. A fiú magzat azonban sokkal érzékenyebb a környezeti behatásokra. Gyakoribb a vetélés és a halva születés. Taps az orvostudománynak, ez már egyre kevesebb. Remek, több ember születik, viszont ez a férfiak számát növeli inkább. Jön a csecsemőkor: a gyermekágyi halál pl. kisfiúknál jellemzőbb. De van babalégzés-figyelőnk meg egyebek. Az egyén persze újong, mert nincs személyes tragédia, a társadalomban viszont megint a férfiakat gyarapítottuk elsősorban. Telik az idő, a gyerek elkezd kikerülni, egyre veszélyesebb dolgokat próbál ki (főleg ha jelen van az ún. adrenalin-függő gén, ami a kockázatvállalási ösztönt felpörgeti). Persze semmi baj ha ripityára töri magát, a doktorbácsi összefoltozza. És már el is értünk a párválasztási korban, ahol ezek a kockázatkeresők lesznek a "vagányak" és a "rosszfiúk", akik nyilván menőbbek az emberiséget eddig fenntartó, nem megyek keresztesháborúba, inkább "otthon maradok és besegítek az asszonynak a gyerekkel"-féle kockázatkerülőkkel szemben. Ez pedig megint nem egy jó irány. Egyéni szempontok alapján persze jogos, tartsunk életben mindenkit, akit tudunk, de biztos, hogy jó irány, ha felduzzasztjuk a kockázatkereső magatartást a populációban?