Mi lehet ez?! Miért érzek ilyeneket?

Van egy fiú akibe beleszerettem tavaly aprilisban. Teltek multak a napok, hetek, honapok. Beszeltunk parszor, nem sokszor csak nehanyszor, de nem kettesben. Mikor jött a nyáriszünet majd belepuaztultam, alig gyoztem kivarni a szeptembert, de eljott. Osszel van a szulinapom es baratnoim nagy szerveszkedes kozepedte be szerettek volna vonni a fiut, o lett volna a meglepi vagy valami hasonlo :D (hosszu sztori... na szoval a srac! kiderült rola oktober kozepen, hogy haaat semmi baja velem, de nem vagyok az esete. Osszetortem, bedepiztem ahogy kell. Maig hullamzok. Van, hogy meglatom es azt gondolom "Szia helo haver minden oke? lehetnenk baratok...ha eszrevennel" maskor meg teljesen lehuzza a kedvem es ujra meg ujra eszembejut ahogy mondja (kesobb nekem is a szemembe mondta- en kertem ra nem egy szemet h az orrom ala dorgolja, es tisztaban vagyok vele, hogy nem kellett volna mert kinos helyzetbe hoztam, megbantam), hogy bocsi de nem tetszem neki. Lenyeg a lenyeg. Ev vegere egesz jol voltam, es azt gondoltam "jo lesz ez a nyar, nincs kiutan ragodni, csak szorakozom es elvezem", de mikor ma meglattam (utolso nap) ugy ereztem h igenis nagyon fog hianyozni :'(

Miert csinalom ezt?! Hogyan szabadulhatnek a gondolatatol?!

Elso szerelem (volt). 17 F 17 L