Létezik az, hogy valaki örökre a szívünkben marad, kitörölhetetlenül?

Hogy úgy érzed, Neki örökre helye van ott bent, hiába lépsz tovább, kezdesz új életet, élsz mással, évek telnek el, és ha valami eszedbe juttatja, egy szó, egy mozdulat, egy szín, egy illat, egy érzés, egy helyszín, bármi, neked azonnal megdobban a szíved...és fáj...Beleéghet valakinek az emléke úgy a lelkünkbe, hogy örökre ott maradjon? És ezt az édes érzést bűntudat nélkül vajon meg lehet mélyen magunkban őrizni úgy, hogy csak mi tudunk róla, csak a mi titkunk, a mi emlékünk, mert velünk történt meg anno, mi viszont tovább léptünk egy új fejezetbe az életben, és a múlt szép emlékei csak számunkra ismeretesek, új életünk új szereplői nem ismerik ezt a történetet. El lehet felejteni azt az embert, akivel megtanultál szeretni? El kell felejteni???