Elvállalnátok a korrepetálást?

Nehezen tudtam kategóriát választani, de mivel a vőlegényem miatt született meg a kérdés így idetettem.

Az egyik pesti egyetemen vagyok diák. Tegnap összefutottam egy sráccal az egyetemen, akit végül is leszólítottam, de csak azért mert ahol ő állt, ott vártam az egyik csoporttársamat, és annyit kérdeztem, hogy ne e látta-e. Na aztán miközben tovább vártam, beszélgettünk. Kiderült, hogy még szaktársak is vagyunk, csak ő harmadéves én meg másodéves vagyok. Szóba jött, hogy szeretne angolból minél előbb nyelvvizsgát letenni, csak az a problémája, hogy nincs nyelvérzéke, így egyedül nem tud felkészülni rá, a pestiek meg 1500-2000 ft körül tartanak egy órát, ő meg elég szegény körülmények között él, így nincs havi kb 10 ezer ft-ja csak erre. Kicsit megsajnáltam,, meg olyan jófejnek is tűnt, így felajánlottam, hogy én felkészítem 500/óráért. Nagyon megköszönte, hálás volt stb. majd elköszöntünk. Fb-n ma be is jelöltem, hogy megbeszéljük a részleteket, erre ő olyanokat kezdett el kérdezgetni, hogy nincs-e kedvem vele elmenni valamerre, mert úgy unatkozik, meg úgy finoman udvarolgatott, meg hogy alig várja hogy megint találkozzunk (hozzátette, hogy látja, hogy van vőlegényem) viszont utána folytatta az utalgatásokat.

Nagyon szimpatikus volt amikor beszélgettünk élőben, meg tényleg sajnáltam is, de nem tudom, hogy vállaljam-e a korrepetálást. Arra gondoltam, hogy ha élőben is udvarolgat, akkor letisztázom vele, hogy mi a helyzet, ha még így is folytatja akkor pedig megmondom, hogy ez nekem nem fér bele. Csak nem tudom, elég rámenősnek tűnik így, és nem tudom, hogy adjak-e esélyt egyáltalán a dolognak. vagy próbáljam elfojtani az empátiámat és mondjam meg hogy bocs, mégsem...olyan kellemetlen ez így, hogy tudom, hogy a vőlegényem mennyire ellenezné...Pláne, hogy külön jelezte, hogy kettesben szeretne velem lenni mert zavarja, ha tanulás közben mások is ott vannak. Szerintetek mi legyen?