Fiatal leszbikus vagyok, középkorú családos nőt szeretek, de érzem, hogy szeret, mit tegyek?

biztos vagyok benne hogy a párjával nem minden oké. a gyerekeit imádja - már kirepültek - róluk áradozik, de a férjéről nem beszél, vagy ha igen, akkor nem pozitívat, pl. jaj hogy milyen pedáns, meg már hajnalban felkel...

úgy érzem, hogy nem igazán tud vele megbeszélni dolgokat, volt egyszer egy elszólása, amiből úgy éreztem, nem túl erős náluk a kommunikáció, már ami a lelki dolgokat illeti.

tényleg idő kérdése? félek nehogy elfelejtsen, bár ha három éve bírja, nem hinném hogy majd pont most esnék ki a szívéből... ha szembesíteném a saját érzéseivel, szerintem akkor ellökne. remélem valahogy kiugrik a nyuszi a bokorból, mindenki megtörik egyszer ... vagy nem?

Köszi!!!!! :)))

Tök ari vagy!!!!!!!!!!!!

Szia drága 17, te leszel végül a szerencseszámom!

Legutóbb írtam neki egy levelet, így címeztem megint: "Egyetlen... ( itt a neve szerepelt ). Aztán a levél végén azt írtam, hogy ezerszer meg ezerszer ölelem. mellé két kis szívet küldtem. Persze válaszolt. Írtam azt is, hogy nyár van és már látni akarom, írta hogy nem felejtette el. Most nagyon nagyon várom hogy talizzunk. Augusztusban össze fog jönni - nagyon messze lakik. Bárcsak legalább addig elbicegnénk, hogy bevalljuk, mit érzünk, még ha más nem is történik. vagy akármi, ami ezzel egyenértékű. már attól is kiugranék a bőrömből örömömben!!

Ez nagyon jól esik!!! :)))

És el fogom mesélni mi történt!!! :)))