Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ki mennyire ragaszkodik az exével kapcsolatos emlékeihez (fotók, levelek, tárgyak)? Mi az ami még normálisnak számít?
Már kb 1 éve történt, csak olvastam valahol erről épp, és érdekelne, ki hogy áll a kérdéshez.
Kb. fél éve voltunk együtt a párommal, amikor egy mindennapi használatban lévő fiókban kb. 20-30 fotót találtam (közös nyaralásokrók, kirándulásról, ünnepekről, plusz vagy 10 szerelmes levelet, amit még az exe írt amikor együtt voltak. Egy borítékban volt minden. Megjegyzem, nem kutattam, csak be akartam tenni valamit a fiókba. Rákérdeztem, hogy mi ez. Annyi volt a reakció, hogy az emlékei, eddig is ott voltak, most mi bajom van, mert ő azt sosem veszi elő egyébként. De mondjunk én nem értettem,minek kellenek neki bikinis képek az exről. Kérdeztem mit szeretne a képekkel, levelekkel, mondta, hogy semmit, tegyem vissza. Ki akartam dobni őket, ezen kiakadt, mert azok emlékek.
Nekem az a véleményem, ha mindenképpen ragaszkodik az ilyesmihez, akkor gondoskodnia kellett volna arról, hogy ezek ne akadjanak a kezembe. Bedobozolhatta volna pl., és le a pincébe, vagy ilyesmi, és akkor nem bánt meg. Ezzel nem lett volna gond.
Én személy szerint nem őriztem meg soha az ilyesmit, ezért nem értettem.
A képek végül akkor tűntek el, amikor mondtam,hogy akkor beszerzek néhány közös képet én is az exemmel (ismerősöktől, mert nekem nincs), és akkor azt is ott tarthatjuk ugyanabban a fiókban. Ezt már nem találta viccesnek, végül a kukában landolt minden.
Egyébként az exével ő szakított 5 év után, mert kihűlt a kapcsolat. Az ex nagyon sokáig könyörgött, még akkor is, amikor már én is képbe kerültem. Ezért sem értettem a dolgot.
Kíváncsi vagyok ki, hogy van ezzel. Lehet, hogy tényleg csak arról van szó, hogy jobban kötődik az emlékeihez úgy általában? Vagy én vagyok túl drasztikus, amiért én ilyesmit sosem tartok meg? Főként, ha érzelmileg túl vagyok a dolgon. 27N
A szánalmas és az unintelligens jelzőket nem igazán értem. Nem dobtam ki a dolgait, tisztában vagyok vele, hogy nincs hozzá jogom. Nem is csaptam balhét, csak nem értettem ezt a fajta ragaszkodást. Ezért is tettem fel a kérdést. Nem mondtam egy szóval sem, hogy az a helyes ahogy én csinálom, és csakis az a megoldás, hogy ki kell dobni. De azt gondolom, azt jogosan várom el, hogy ne kelljen a mindennapokban találkoznom ezekkel. Én magam pedig nem akartam elcsomagolni őket, mert mint mondtam, tudom hogy nincs jogom hozzá. Azt is tudom egyébként, hogy van egy ilyen doboza a pincében, amiben több korábbi kapcsolatának emlékei vannak ( szintén fotók, plüss, ékszer, levelek). Nincs is ezzel bajom. Azzal sincs, ha 10 év múlva pl. bele néz a dobozba és nyugtázza, hogy ilyen is volt.
Gyerekesnek sem érzem magam. :)
Akik támadnak félre értették a kérdést. Nem megerősítést vártam, hanem szubjektív véleményeket. Örülök, hogy más szemszögből is latom a dolgot. A fenti történetben pedig a legfőbb dolog számomra, hogy nem akartam, hogy a mindennapjaim részei legyenek ezek a tárgyak. És nem ég a pofám sem :)
Ezt a hisztit. Megmondta. Mindig ott voltak, ott is marad, sose veszi elő. Valószínűnek tartom, hogy ő nem "beszerzett" képeket az exről utólag, mint ahogy te fogalmaztál, hanem már rég megvoltak neki, betette egy borítékba és a fiókba rakta. Nem az nem tetszett neki, hogy képek vannak neked az exről, hanem ilyen gyerekes módon akarsz visszavágni, ráadásul nem is ugyanaz a kettő. Inkább kihajította csakhogy befogd a szádat.
Az exemtől kapott gyűrűt hordom. És? Nem eljegyzési, csak egy sima gyűrű. Ha a páromtól kapnék, akkor lecserélném.
Ő pedig 3 különböző exétől kapott ékszereket hord, illetve van egy ami tőlem van.
Ami még nekem van az egy pulcsi. Az exem itt hagyta, mert én nagyon szerettem ő meg sose használta, hát akkor hordjam nyugodtan itthon. Ilyen jó belebújós meleg pulcsi, 2* akkora mint én. A mai napig hordom, pedig együtt élek a párommal.
Tehát felesleges és gyerekes hiszti volt, amit csináltál. 27 éves létedre több értelem szorulhatott volna beléd.
22N
Nekem is vannak közös képek, még facebookról sem töröltem le egyet sem. Az nemcsak a közös életünk volt, hanem egyben az ÉN életem is. És nem fogom kitörölni a nagyon élvezett nyaralások képeit, mert néhányon mellettem áll, vagy átkarolja a vállamat...
Az utolsó karácsonyi ajándékai egyikéből minden reggel iszom, sőt a párom is, mert egy négy db-os bögre szett volt. Az egyik farmeromat is ő vette nekem anno, bár már kezd szétesni mai napig a kedvenc farmerom, és nem azért mert tőle kaptam.Nővérem talált múltkor egy komplett fényképalbumot amiben a közös kirándulásaink vannak, nem rohantam érte, hogy hazahozzam, de mondtam neki, ki ne dobja. Azok az ÉN kirándulásaim, az ÉN emlékeim, és az mellékes, hogy néhányon áll mellettem egy pasi.
És ha kidobom őket akkor mi van? Akkor talán nem létezett? Akkor talán nem szerettem? Akkor talán elfelejtem, hogy ő az életemben volt? Nem. És sosem lennék olyan emberrel együtt aki azt várja tőlem, hogy sok évet dobáljak ki a múltamból, mert épp nem vele voltam együtt. Anyámnak is van egy fotóalbuma benne van a régi pasijáról is kép, apámról is, mindenféle a fősulis korából. Apámtól 25 éve elvált kb. de a mostani férje, akivel tizenvalahány éve együtt vannak, nem követeli, hogy dobja ki az albumot, mert benne van az apám is, meg egy másik faszija is...
No meg, ha mammer leszek, szívesen fogom nézegetni a régi képeket, hogy bizony, bizony jó életem volt. Jártam sok országban, ettem, ittam jókat, buliztam jókat, volt x szerelmem. Mi van ha a jelenlegi párod nem is a nagy ő? A kedvéért kidobsz egy csomó emléket, aztán 2 év múlva más pasid lesz, az ő kedvéért is kidobsz mindent...stb. Ha meg ő a nagy ő, akkor 20 év múlva olyan rohadt mindegy lesz, hogy anno volt egy barátnője, akiről van még pár képe valahol...
Megértem, ha valakinek igénye van kiszórni az emlékeit, de engem senki nem kényszeríthetne erre, aki megpróbálná, nem lenne partner számomra.
Bocsi, hogy bele kérdezek, de sokan azt írják, hogy meg vannak a képek, de sose veszik elő. Akkor mért vannak meg? Mennyivel lenne másabb, ha kidobnák? Nem azért kérdezem, hogy nekem essetek vagy bármi ilyen csak kíváncsi vagyok.
Amúgy én is olyan vagyok, hogy egy tárgy nekem nem csak tárgy. Nekem arról mindig valaki eszembe jut. Ezért feltételezem azt, hogy más is ilyen pedig tudom, hogy nagyon nem így van. Legtöbb pasinak egy nyaklánc csak egy nyaklánc és arra sem emlékszik mikor vagy épp milyen körülmények között kapta. Más az agyunk ebben is :)
Nem tudom, ki hol lát hisztit... Ha az a hiszti, hogy nem akarok ezekbe a tárgyakba botlani, akkor vállalom, hogy hisztis vagyok. De szerintem ez nem bűn. Nekem az is elég lett volna, ha elpakolja a többi közé, de még ennyit sem tett.
Leírtam, hogy én kidobálok mindent, ilyen vagyok és kész. Senkit nem akartam meggyőzni arról, hogy ez a helyes. A páromat sem. Csak megkérdeztem, ki csinálja másképp.
nem hiszem, hogy ezért minősítenetek kellene engem. Én sem teszem veletek, mert más a véleményetek. Mondtam már, nem megerősítést vártam. De elítélést sem. Én tudok azzal együtt élni, hogy nem mindenki úgy gondolkozik, mint én. Úgy látom nem sokan vagyunk ezzel így...
Mindenkit felpontoztam egyébként.
"Kérdeztem mit szeretne a képekkel, levelekkel, mondta, hogy semmit, tegyem vissza."
Ez után valóban ki akartam dobni, ez igaz. Ha az lett volna a válasza, hogy elpakolja, akkor részemről le lett volna zárva az ügy. Ez hiszti?
Igen, hiszti. Megkérdezted mit szeretne? Semmit..jó az ott, eddig se piszkálta. Ha megkéred, hogy tegye el a többi emlékhez a dobozba, ha gondolja még fel is hozod neki a pincéből, meg leviszed, mert neked ez fontos, nem szeretnél vele nap, mint nap találkozni, akkor biztosan eltette volna.
De te gyerekesen visszavágtál, hogy ha nem dobja ki, akkor majd te is odapakolod az exed képeit..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!