A lányos apukák, hogy viselik ha a 17 "kislányukba" beleszeret egy 30 éves férfi? A család jól ismeri a srácot és szeretik is.

Kicsit elgondolkodtattak a válaszok. Először is semmiféleképpen sem tiltanám a lányomat, mert az ő életében neki kell döntenie. Lebeszélni megpróbálnám, mindkét szemem rajta lenne folyamatosan, nem kicsit lennék ideges a dolog miatt, de NEKI kell megtanulnia válogatni a pasik között, az pedig nem fog menni, ha megteszem helyette. Azon kívül még ha mégis a sörétes mellett döntenék, akkor azért megkérdezném őket a dologról, mielőtt tüzelnék.

Persze leszögezem: én is akkor lennék boldog, ha nem történne ilyesmi.

Én aki minden nőt fiatalabbat/idősebbet, csak azért mert jól néznek ki, nem érdekelnek, a többi felszínes férfivel ellentétben, és pont egy 17 éves lány tetszene meg nagyon (de a legkevésbé sem a kora miatt!)

Akkor felőlem jöhetne az apukától kezdve az egész rokonság......

hát,én 18 voltam,mikor a 28 éves barátommal összejöttem.

volt már nekem olyanra példa,h 17-18 voltam,és apám munkatársa rámkattant,aki 31-32 éves volt,de apa sztem nem nagyon vette észre

Sosem ertettem hogyan tud egy felnött ember szerelmes lenni egy 10-en evvel fiatalabba. Persze külsöre en is tudnek szerelmes lenni, de neha elbeszelgetek 5 evvel fiatalabbakkal es csak fogom a fejem, hogy mennyire hülyek. (Biztos en is az voltam, de akkor is)

Elöfordul, hogy egy fiatal teljesen megfog agyilag (nem hülye, es ötletes), testileg, de igazan jol erezni magamat sajat korosztalyommal tudom.

Inkabb ilyen dominancia szinten tudom ezt elkepzelni, amikor a pasinak fontos, hogy idösebb, okosabb, sikeresebb legyen a csajnal, mert valjuk be, sok pasinak baszna az egojat ha nem igy lenne, engem pl nem zavar, söt...

Sziasztok!

A mi történetünk annyi, hogy én vagyok most 28, feleségem 17. Párom 10 éves volt amikor megismertem a bátyján keresztül, és 15 éves koráig csak beszélgettünk, és játszottunk neten keresztül. Ekkor volt a vízválasztó, és úgy döntöttem hogy találkozzunk. Felutaztam hozzá, találkoztunk egy panzió magányában, és egymásba szerettünk (nem szexeltünk). Fél évre rá, oda költöztem a közelébe (380Km távolságra). A szülei idegbajt kaptak majdnem amikor megtudták hogy én vagyok neki, és tiltották tőlem tűzzel vassal, persze eredménytelenül, pedig elég erőszakos apja van. Egy évre rá elköltöztem egy másik városba mert ott találtam jól fizető munkahelyet. Fél évre rá közölte a szüleivel hogy hozzám akar költözni. Segítettem neki, és támogattam, ennek köszönhetően nem sokkal később összeházasodtunk, a szülei beleegyezésével. Most várjuk az első babánkat (ez az ő döntése volt, hogy most szeretné, és tudja hogy mit vállal vele).

Azóta a szülei megismertek, és az apján kívül mindenki támogat minket, mivel rájöttek hogy nem rosszat akarok a lányuknak, hanem szeretjük egymást. És nem a rózsaszín köd vett erőt rajtunk, ahhoz túlságosan régóta és jól ismerjük egymás rossz szokásait. Ezt egy pszihológusi vélemény is alátámasztotta a szülőknek, mivel kérték ezt, hogy aláírják a házassági papírunkat.

(Mielőtt valaki ezzel jönne, sem nem vagyok szűz, ő az ötödik kapcsolatom, és mindegyik hosszú volt, vagyis mindegyik több évig tartott. És mi sem így terveztük, egyszerűen csak ez lett belőle.)

Konklúzió: Az első sokk után, ha adsz egy esélyt nekik, és megbeszéled velük a dolgokat, akkor lehet hogy rájössz, nem véletlen választotta a lány ezt a férfit magának. És nem elhanyagolható tény az sem, hogy amilyen apa vagy te, olyan férfit szeretne ő is magának. Ezt a pszihológia már bebizonyította. Csak akkor van okod aggodalomra, hogy ha te magad elrontottál valamit otthon a feleségeddel.

Remélem segítettem.