Hogyan történik egy megerőszakolás? Mit él át ilyenkor egy nő? Mennyire nehéz feldolgozni?

van hogy nem indít erőszakkal az illető, hanem kedves, leitatja a másikat és ha öntudatlan/annyira részeg hogy hagyja magát -kihasználja a helyzetet

vagy beleönt valamit az italába

egy pasi ismerősömet így erőszakolta meg egy lány, bekábszerezte és az illető arra ocsúdott fel hogy a nő már igencsak benne van a dologban

szerencsétlen pasi b.uzi lett utána

engem is úgy próbáltak megerőszakolni hogy kedves volt a pasi, hazakísér meg minden aztán egy kihalt részen megpróbált lefogni

az volt a mákom hogy elég hosszú körmöm volt és belekaptam a szemébe ezért elengedett egy pillanatra

de veszélyes ám mert nem mindenki jön oda vadállatként

általában beszélgetnek meg jópofiznak előtte, szinte fogadni mertnék hogy a Bándi Katával is így csinált a tag... főleg a pszichológus beállítottságú emberre jellemző hogy túlteng benne a segítőkészség, minden vadidegen állatnak megáll és ezt kihasználják.

idegennel nem kell szóbaállni, megpróbál valaki leszólítani az utcán rá se szabad nézni, hozzá se szólni csak sietősre venni a lépést

mit él át valaki? hát ijedtséget, ez alap, aztán én meg egy pillanatra így hideg fejjel gondolkodtam hogy na most úgy teszek mintha hagynám és akkor meglepem hátha beválik

de van aki kétségbeesik és kapkod és akkor nem tud megmenekülni. én csak elengedtem magam mintha bennelennék, kicsit elengedte a kezem és mintha megsimítanám az arcát, csináltam és belenyúltam a szemébe

hát azóta annyi hogy nem állok le idegennel csak ismerős ismerősével, meg olyannal kísértetem el magam akit ismerek vagy jön velünk az ismerős ha idegen is van.

"Az igaz, hogy van amikor az áldozat semmit sem tesz? Tehát hogy megbénul vagy valami ilyesmi és hagyja, hogy azt csinálnak vele, amit akarnak. Ilyenkor mi van?"

Továbbá a meglepettség, nem számított attól az illetőtől ilyesmire, stb. is közrejátszhat. Esetleg, nagy ritkán azt sem tudja, miről van szó, fájni fog-e az neki, rossz-e, elítélendő-e (ez kisgyerekeknél fordul elő inkább). Később meg, ha többször megtörténik, már a szégyen tartja vissza az ellenkezéstől, attól tart, hogy kitudódik és inkább eltűri.

Hozzám egyszer jött egy lány aki eléggé zaklatottnak látszott és több hosszú órámba telt mire elsírta, hogy "élete szerelme" nem leitatta, hanem rávette a lányt, hogy próbáljon ki tudatmodosítot a sráccal együtt és amikor az beütött akkor a srác felvitta magához és közösült vele. Azért votl zaklatott, mert neki ez volt az elsö alkalom, és élete párjával akarta volna elveszteni de nem így nem ilyen körülmények között. És a legrosszab hogy elmondása szerint tudatában volt végig, hogy mi történik vele, csak éppen nem tudott rá megfelelöen reagálni ezért majdnemhogy "kivülállóként" kellet végignéznie ahogy az a srác akiért rajongott, gyakorlatilag megdugja a kanapén. Aztán hazament a lány elmondta otthon az apja meg megverte és kizavarta a házból a szokásos süket dumával, hogy "nem ilyennek neveltünk, meg ha lotyó vagy akkor nem itt a helyed."

Én csak hallgattam őt és legszivesebben bíróságig vittem volna az ügyet, csak hát szerencsére nélkülem is beindult az ügy, mert hálistennek az Édesanyjának volt józan esze.

Ebben az esetben nem terhelhető felelősséggel, mert:

- 100% ban bizott a fiujában, elmondása szerint sosem volt vele durva vagy erőszakos

- Minden tini kiprobál élete során valami drogot ez nem mentség, de enyhitő körülmény. (sajnos eléggé gyenge érv de hát mit várunk Mo-tól...?)