Mi a külömbség a "prütykölés" és a megtermékenyítés között?

Na gondolom már be kellett adni azt a házit, ezért mivel sok érdeklődő volt, megírom a megfejtést - hogy ígértem.

A megtermékenyítés az ivarosan szaporodó élőlényeknél (legyen az növény, állat vagy bármi) a hímivarsejt és a petesejt egyesülése, azaz a zigóta kialakulása. Ez és nem más.

A közösülés a belső megtermékenyítésű állatok esetében a női és hímivarszervek találkozása, melynek célja a hímivarsejtek átadása a nőstny szervezetébe, hogy ezáltal létrejöhessen a megtermékenyítés.

A közösülés során a hímivarsejtek - élőlénytől is függően - nem közvetlenül a petesejtre jutnak, hanem még további utat kell megtenniük, ami nem mindig sikeres. Azaz nem lesz minden közösülésből megtermékenyítés, de még ha közvetlenül meglocsoljuk a petesejtet ondósejtekkel, akkor sem mindig jön létre a zigóta, azaz a megtemékenítés. (Ha jól tudom, oroszlánoknál pl 2000 párzásból 1 lesz sikeres. Embernél kb 1:100 ha jól emlékszem, de az adatoknak most lusta vagyok utána nézni. Javítson ki, aki akar.)

Természetesen nem minden élőlénynek kell közösülnie a megtermékenyítéshez. A legtöbb hal hímje például a vízbe rakott ikrákra fecskendezi a hímivarsejtet, a növények meg még csak nem is találkoznak egymással (ld. beporzás méhecskék segítségével). Persze a siker itt sem 100%.

A legtöbb párzó állatnál, de még halaknál is találkozunk párválasztó viselkedéssel, násztánccal, ami megelőzi a megtermékenyítési kísérleltet. Ez nem része a párzásnak.

"megírom a megfejtést"

"Mi a külömbség a "prütykölés" és a megtermékenyítés között?"

Nem látom a megfejtésedet, csak azt, hogy kifejtetted a megtermékenyítést...

Tehát kedves biológus professzor, mi a külömbség a "prütykölés" és a megtermékenyítés között?

Ha erre tudsz szakmailag értelmes választ adni, akkor elfogadom, hogy nem perverz a tanár.

#23

Mondd csak, olvasási és szövegértési nehézségeid vannak-e? Nem a megtermékenyítést fejtettem ki, hanem a különbséget. Leírjam neked tőszavakban? SMS-stílusban? Két egymást követő, mégis külön folyamatról beszélünk.

Megtermékenyítés: minden ivarosan szaporodó élőlény (ember, hal, tulipán, fenyőfa, stb).

Közösülés (prütykölés) nem minden váltivarú élőlény, csak a belső megtermékenyítésűek (ember IGEN, hal, tulipán, fenyőfa NEM.)

Figyeled? Egyes élőlényeknél van megtermékenyítés, de nincs közösülés. Akkor lehet ugyanaz a két folyamat?

Megtermékenyítés: egyenlő a zigóta, vagyis az új élőlény (utód) létrejöttével (eltekintve az esetleges vetéléstől).

Közösülés: nem biztos, hogy létrejön az új egyed.

Figyeled? A két folyamat tulajdonságai eltérnek. Akkor lehet ugyanaz a két folyamat?

Tehát: Belső megtermékenyítésű élőlényeknél (ember, oroszlán) KÉT egymást követő folyamat van: előbb közösülés, majd ezt követően megtermékenyítés. Nem minden közösülést követ megtermékenyítés, viszont a megtermékenyítéshez mindenképp kell közösülés.

Egyéb élőlényeknél a megtermékenyítést megelőzi valami más folyamat, amit nem közösülésnek hívunk (pl.: beporzás). Ennek szerepe ugyanaz, mint a közösülésnek: az ivarsejtek "összehozása". Ennek hatékonysága sem 100%, azaz nem minden beporzást követ megtermékenyítés.

De mondok neked egy talán hétköznapibb példát. A céllövöldében mi a különbség a lövés és a találat közt? Az, hogy a találathoz lőnöd kell, de nem minden lövésedből lesz találat. A lövés az első folyamat neve, azt a pillanatot nevezzük így, amikor meghúzod a ravaszt. A lövés után a golyóra már nincs befolyásod, ahogy a közösülés után sincs befolyásod az ondóra, az szépen elindul, megy-megy a cél felé. A találat az a pillanat, amikor a golyó belemegy a céltáblába. De egyáltalán nem biztos, hogy ez meg is történik, lehet, hogy mellé lőttünk.

Tegyük fel, hogy valaki puszta kézzel bele tudja dobni a golyót a céltáblába. Ha így tesz, akkor van-e lövés? Nincs. Van-e találat? Van. Tehát, kötelező-e lőni ahhoz, hogy legyen találat? Nem. (Mivel dobni is lehet, ami ugye nem lövés.) Biztos, hogy a lövésből találat lesz? Nem. (Mivel néha mellé lövünk.) Aki nem tud dobni, az mindenképpen lőni kényszerül-e a találat eléréséhez? Igen. Hiszen nem tud dobni.

Van-e még kérdés? (Egyébként még nem vagyok professzor, csak sima doktor, de kösz a címet. Egyszer talán.)

Ajj, reménytelen vita...

Mi a prütykölés?? Definiáld kérlek az eddigi válaszaidhoz hasonlóan hosszan, és szakmailag megalapozottam a prütykölést!

Illetve olvasd el #18-at, majd a te második hosszú válaszodat, és láthatod, hogy pont az általam szakmailag (mind biológiailag, mind pedagógiailag) helyesebbre fogalmazott kérdésre válaszoltál. Arra, amit te lehurrogtál.