Mennyi idő után nem akar már minden percet a szerelmével tölteni valaki?

7-es!

Pontosan, de szó szerint pontosan, ugyanígy volt nekem is a legjobb gyerekkori barátnőmmel!

Ők azóta összeházasodtak, és csak és kizárólag akkor találkozhatunk, ha a srác azt megengedi, és addig, amíg ő megengedi - meg persze csak ott, tehát náluk!

Ha moziba akarunk menni, a srác is jön, gondolod, hogy nekem milyen jó velük menni, harmadiknak...

Összesen kb. kétszer jöhetett át hozzám a lány, akkor félóránként csörgött a telefonja... Nagyon durva!

26/N

Ja amúgy, hogy a kérdésre is válaszoljak:D

Én soha nem is akartam.

11-es, ez tök gáz (27/N vagyok). Azért a barátnőd is ludas ebben, mi az, hogy akkor ér Rád, amikor a férje úgymond megengedi?!

Te beszéltél már vele erről? Mármint a barátnőddel.

Előző vagyok. Na igen, van ez a zsarnok pasitípus, aki kisajátítja a lányt, és "nem engedi" sehová.

Meg van olyan lánytípus, aki önként hajtja rabigába a fejét. Az én (legjobb?) barátnőm ilyen. Az ő párja nem várja el, hogy állandóan egymás s*ggében legyenek, de a barátnőm nem akarja sosem egyedül hagyni.

De van egy másik barátnőm is, ő már férjnél van, neki meg a féltékeny típus a férje. Ő egyszer "vicces" célzást is tett arra, hogy majd akkor találkozhatok a barátnőmmel, ha nekem is lesz párom, és így négyesben mehet a tali. (Mert a kedves férjura kiakadt azon, hogy strandra mentünk barátnőmmel "mutogatni magunkat". Akkor még csak együtt éltek, de jegyesek voltak, bár ez a történet szempontjából lényegtelen.)

Na, hát én ezeket a megfigyeléseket tettem a Pasi Miatt Nem Ráérő Barátnőkkel kapcsolatban. :D

Nálam is ez a helyzet. A "legjobb" barátnőm és a pasija már 2 éve együtt vannak. A tavalyi nyári szünetben még ennél is rózsaszínűbb volt minden. Egész nyári szünet alatt (2,5 hónap!) nem beszéltünk, nem találkoztunk, semmi. Aztán végül elértem valahogy, megkérdeztem mit csinált a szünetben, voltak e a csajokkal (a többi barátnőnk) valahol. Gondoltam, vagyis reménykedtem, hogy csak engem hanyagolt el, mással ugyanúgy tartotta a kapcsolatot. De nem. Egész szünet alatt csak a pasijával volt, senkivel nem volt sehol. Mondom basszus ez rosszabb, mint ha csak velem nem találkozott volna. És rohadtul nem jutott eszébe hogy esetleg mi van velünk, élünk e még egyáltalán? Hatalmasat csalódtam benne. Eszébe se jut, hogy örülhetne hogy még jóban vagyunk és mindenben számíthatna rám, mert már néha suli után, itthon sírok mert ennyire nem számítok már. 2 éve minden hétvégén elmentünk valahova szórakozni, akárcsak 1 mozi vagy séta a Dunánál, ma már örülök ha egy évben 3×... HÁROMSZOR elmegyünk valahova csak mi, csajok. De akkor is félóránként csörög a telefonja, mert a pasija hívogatja hogy mi van vele, mit csinálunk stb... És az a szomorú hogy a mi kedvünkért nem kapcsolná ki arra a kib*szott x órára amíg együtt vagyunk. Erre a hétvégére is elhívtam állatkertbe. Persze hogy nem jött. Mert hogy jöttek az unokatestvérei vagy mi... hagyjuk már...

Szóval ez náluk már két éve tart. Bele se merek gondolni mi lesz ha ez egy jó 5-6 éves kapcsolat lesz. Valószínűleg már nem leszünk legjobb barátok...

11-es vagyok.

Igazából még nem tudtam eldönteni, hogy nála ténylegesen a srác várja-e el, vagy a lány maga gondolja, hogy egy barátnőnek meg feleségnek így kell viselkednie... Velem mindig aranyos a férje, előttem sosem tett olyan megjegyzést, amiből arra következtetnék, hogy ő tiltja tőlem... De a fene tudja persze, hogy négyszemközt mit mond a barátnőmnek akár rólam, akár bármi másról...

Próbáltam vele beszélni, de nem nagyon értem el vele semmit, aztán ráhagytam, hiszen az ő élete, ha neki így jó... Nem csak velem szakadt meg a barátsága, mással is. Csak hát... Mi voltunk 9 éves korunk óra a legjobb barátnők. :s

:( Nagyon sajnálom, ez olyan rosszul hangzik. :( Az, hogy a férj veled kedvesen viselkedik szemtől-szembe, szerintem nem jelent amúgy semmit... De nem ismerem a részleteket, nem tudom, lehet, hogy a Te barátnőd is önként viselkedik így. Fene tudja.

Én sem beszéltem még az egykori legjobb barátnőmmel, de már nagyon érik a dolog. Én úgy vagyok vele, egy próbát megér. Lehet, hogy nem fog változni a dolog, de legalább nem mondhatom azt utána, hogy nem tettem semmit, és hagytam elsorvadni a barátságot. Azért remélem, nem így lesz.

Még az is probléma nálunk, hogy a barátnőm egy nagyon "speciális" kapcsolatban van benne, aminek a hatására negatív irányba változott is, szívem szerint megmondanám neki, hogy hülyeséget csinál, de tudom, ehhez nincs közöm, ezért inkább megmaradok csupán a barátságunkat érintő kérdéseknél.

27/N

Hú, hát igen, a te esetedben akkor nem ártana talán beszélni vele. :S Végül is valamilyen szinten tényleg a barátok dolga, hogy szóljanak egymásnak, ha szerintük rossz irányba megy a másik...

De, ha nem hallgat rád, akkor sajnos nem tudsz mit tenni. :(

Remélem, hogy tudsz javítani a helyzeten! :s