Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális ez 21 évesen? Magányos vagyok,a családon kívűl úgy érzem,senkim sincs..
21 éves lány vagyok,egyetemre járok,úgy gondolom,nem nézek ki rosszul,kedves vagyok másokkal,segítőkész,őszinte,mindenkinek meghallgatom minden problémáját,alkalmazkodó,mindezek mellett még jól is tanulok,sokat olvasok,ezáltal művelem magam.
Mégis magányos vagyok,a családon kívűl úgy érzem,senkim sincs.Se barátnőim,se barátom.Előző sulijaimból megmaradt 1 "barátnő",de ő is inkább csak olyan,akivel jót dumálok,aztán nem látom 3 hétig.Ha meg kellene nevezni egy velem egYidős lányt,akit bármikor felhívhatnék,ha szükségem van rá,nem tudnék,pedig engem bármikor hívhat bárki.Az egyetemen is beszélgetek,barátkozok,de azoknak a lányoknak már mind nagy haveri,baráti körük van,és máshol is laknak,mint én.Próbálok felhívni oylanaokat,akikkel már rég beszéltem,de jól elvoltunk.Kettővel is találkozni akartam,egy nem ért rá,a másik egyszer eljött,de azóta nem keresett.Barátom még SOHA nem volt,és ezt rajtam kívűl már a családom is kezdi cikinek érezni,nem beszélve a "Mikor lesz az eküvőd?" rokonokkal együtt.Randizgattam pár sráccal,de egyik sem jött be igazán.Olyan furcsák voltak...Soha nem beszélgettem sokat fiúkkal (a bátyámon kívűl),legfeljebb annyit,hogy na,mit kell tanulnod,meg köszönés,aztán ennyi.Sokan haveri körön belül ismerik meg az igazit,de nekem oylan sincs.Interneten is keresgéltem már,hasztalanul.21 éven át hittem,hogy megtalál a szerelem,lesz majd nekem is sok barátom,de már úgy érzem,hogy kiégtem,pedig még fiatal vagyok.Belefáradtam abba,hogy én keresgéljek,hívjak másokat,ha én nem lépek,senki sem lép körülöttem.Lehet,ez úgy hangzik,mintha sajnáltatnám magam,talán legbelül ezt is teszem,de ezt veletek is meg akarom osztani.Van racionális magyarázat arra,hogy az,aki 120 kiló,csúnyán néz ki,munkanélküli,mégis barátja van,vagy egy bunkó csaj,aki mindekit lenéz,barátja van,és szerelmes,én pedig itt vagyok egyedül?Biztos bennem van a hiba!?
Szia!
Millió és egy tanácsot kezdtem el Neked fogalmazni, még a történeted olvasása közben. Aztán elérkeztem a végére, és megtaláltam a problémád kulcsát. Gondolkozz el ezen a mondatodon:
"Van racionális magyarázat arra,hogy az,aki 120 kiló,csúnyán néz ki,munkanélküli,mégis barátja van,vagy egy bunkó csaj,aki mindekit lenéz,barátja van,és szerelmes,én pedig itt vagyok egyedül?"
Én azt hiszem, mindenkire egyformán süt a Nap. Nem azon kell rágnod magad, hogy a csúnyának miért van, és Neked miért nincs, hanem a "lelki szemetesládaságon" kívül egy kis általános empátiát gyakorolnod...
Üdv.
Szia!
Hát így nehéz segíteni hogy nem ismerlek személyesen.De ne add fel,hidd el megtalálod a barátodat és a barátnőidet is,de ne görcsölj ezen.Én 17 éves koromban voltam így és kiborított a családom hogy mindig kérdezték mikor mész már férjhez stb...értem hogy miről írsz és nem könnyű.Ha van kedved írj nyugodtan pm-et és dumálhatunk.24/L
Ez furcsa, hiszen az ember - ha korábban még nem - egyetemen általában megtalálja a maga társaságát. Nem lehet, hogy te alapvetően egy amolyan magányos farkas típusú ember vagy? Szóval igényled a társaságot, mint bárki más, de valahogy akaratlanul, mégiscsak húzol magad köré egy falat? Egyébként én is ilyen vagyok, és szintén mindenkivel jóban vagyok, de csak kevés ember van, akivel megyünk együtt szórakozni is.
Az is érdekes, amit a fiúkról írtál, hogy olyan furcsák. Mire gondolsz, mi volt a furcsa bennük? Pont sikerült furcsa fiúkat kifognod, vagy maga a férfi nem a furcsa? Biztos, hogy a jó fiúkat fogtad ki?
Ismét 16.41-es vagyok.
Az nem lehet, hogy már annyira magányosnak érzed magad, hogy görcsösen keresel magad köré embereket? Az ilyet általában megérzik, és nem szeretik.
24/F
Szia!
Teljesen megértelek, mert velem is ez a helyzet : én egy nagyon szép lány vagyok, aki soha nem mondd senkire rosszat, nem pletykálkodik. Rendes lánynak tartom magam. Mindig meglepődnek a környezetemben, ha megtudják, hogy még nem volt komoly kapcsolatom(20 éves vok).
Nem hiszem, hogy magadban kellene keresni a hibát, én is sokáig szomorú voltam...már rájöttem, hogy nem érdemes.
Azt is teljesen megértem, amit a 120kilós, csúnya lányról írtál. Mert én is elképesztőnek tartom, hogy egyes férfiak milyen igénytelenül választanak partnert...de ki tudja, talán ők is azzal a problémával kűzdenek, amivel mi, és végső elkeseredésükben inkább vannak ilyen lánnyal.
A lényeg, hogy nem te tehetsz róla, és abban is biztos vagyok, hogy előbb-utóbb megtalálod azt aki értékelni fog.
Szia! Nagyon furcsa érzések fogtak el amikor olvastam a soraidat, egy kicsit mintha tükörbe néznék. Én is küzdöttem (még mindig küzdök) nagyon hasonló problémákkal és igazából senkivel nem tudtam erről őszintén beszélni, mert szégyelltem mindenki előtt hogy ilyen vagyok. Szívesen beszélgetek veled erről, ha szeretnéd, nyugodtan írj nekem privit.:)
24/L
Első válaszoló: Nem jól szűrted le azt a mondatot,amit írtam,nem irigylem az ilyen lányoktól sem a barátjukat,bárcsak mindenki élhetne boldog párkapcsolatban...
16:45ös válaszoló: Nem erőltetem rá magam senkire,sosem voltam olyan típus,észreveszem,ha valakit zavarok.
Köszi szépen a kedves válaszokat,én is hiszem még,hogy egyszer rámmosolyog a szerencse,csak ki kell várni...
Még várom a véleményeket!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!