Én ezt már komolyan nem értem. Mégis miért jó ez neki?

Próbálom minél rövidebben megfogalmazni:

Összeismerkedtem egy sráccal, jól kijövünk. Mondhatni teljes az összhang, mindketten bolondok vagyunk, és értjük egymás poénjait. Naphosszat beszélgetünk (általában neten, mert én a suliból, ő a munkából van szinte egész nap netközelben). A vonzalom is teljesen nyílt köztünk.

Voltunk párszor "randizni". Jól éreztük magunkat. Itt is teljes volt az összhang, bírjuk egymás stílusát, temperamentumát. Letisztáznám: szex nem volt, kifejezetten "megtiltottam", mivelkijelentette, hogy nem akar kapcsolatot. Furcsáltam is, hogy ennek ellenére belement, és még meglepőbb volt, hogy tartotta a szavát, és még csak be sem próbálkozott.

Persze, a baj megtörtént, megkedveltem, el is mondtam neki, és megmondtam, hogy szakítsuk meg a kapcsolatot. Mondta, hogy rendben, de a lelkemre kötötte, hogy ha túl vagyok a dolgon, azért keressem fel, mert mint embert, szeretne még az ismerettségi körében tudni. Eltelt pár hónap, másfele terelődött a figyelmem, elkezdett alakulni egy másik sráccal a dolgok, így felkerestem, mert mint barát nekem is hiányzott.

El is kezdtünk újra beszélgetni, és mondta, hogy nagyon örül, hogy újra beszélünk...stb.

Amit nem értek: azóta folyamatosan felhozza az utolsó találkozót, és a maga módján bókol. Akárhányszor poénkodok vele, hogy csak "kényszerből" beszélget velem (tudom, hogy nem így van, csak az efféle piszkálódás és egymás szapulása hozzá tartozik a beszélgetéseinkhez), azonnal vált, hogy ez nem igaz, ne mondjak ilyet, azért beszélget velem, mert jól el tudunk beszélgetni. Mikor azzal piszkáltam, hogy egy lánnyal találkozott, és biztos jót szexeltek szinte kikelt magából, hogy miért gyanusítgatom ezzel. Én meg csak pislogtam, mert igazából olyan reakcióra számítottam, hogy "igen, és olyan orbitálisan jó ágycsatát rendeztük, hogy ránomlott a mennyezet" vagy valami hasonlóra. Semmi közöm nincs az életének ezen részéhez, és azt hittem, ezt legalább ki is jelenti, és visszaszól. Egyre gyakrabban vannak ilyen reakciói, ahol azt érezteti, hogy különleges helyem van az életében, vagy hogy is mondjam.

Nem tudom hova tenni. Nem értem miért számol be a napjairól előre, vagy hogy miért kezdett el hirtelen kedveskedni. Tudom, hogy kedvel, és nem csak megdugni akar (nem lenne ellenére, tény, de nem is foglalja le annyira a téma, hogy küzdjön érte, az pedig kizárt, hogy meg akarjon téveszteni, hisz azt már rég megtehette volna).

Azt sem hiszem, hogy meggondolta volna magát kapcsolat terén. De fel se tudom fogni, hogy ő mégis mire számít. Ennyire mulattatja a dolog, hogy napi 5-6 órát átbeszél velem, és ezen kívül még pluszba gondol rám, de nem feküdhet le velem? Vannak még ilyen elvetemült fiúk, és ez csak számomra lenne ennyire furcsa, vagy ő valami "speciális faj egyede"?